2023.06.20.
Pozitív lépés a fix áras energiaszerződések árának maximalizálása, de kevés azok száma, akik bekerültek a körbe – vélik iparági szövetségek. Van, aki úgy látja, nemcsak a cégek számát, de megsegített ágazatokat is túl szűkre szabta a kormány, ráadásul nem azt a szektort segítik, amelynek nagyobb a hazai beágyazottsága.
A kormány gazdaságvédelmi akcióterve intézkedéseiről hétfőn számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A vállalkozások esetében – három ágazatban, a szálláshelyeknél, a raktározóknál és a feldolgozóiparnál – július 1-től 200 euró/MW-ban maximálják az áramárat a tavaly ősszel az akkor drágán megkötött fix áras energiaszerződések esetében. Emellett augusztus 1-től megemelik a SZÉP-kártyákra adható keretet – 200 ezer forinttal 650 ezerre –, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy hidegélelmet is lehessen vásárolni velük – vagyis az élelmiszerboltokban is el lehet költeni a keretet.
Üdvözlendő, fontos lépésnek nevezte a vállalkozások energiaszerződéseire vonatkozó intézkedését Perlusz László a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a hvg.hu-nak. A főtitár azonban felhívta a figyelmet, hogy a lépés mindössze ötezer céget érint, ami nem túl sok ahhoz képest, hogy nagyságrendileg 800-900 ezer vállalkozás működik Magyarországon – igaz, tette hozzá, tudomásul kell venni a költségvetés teljesítőképességét. Szerinte jó irány volt a tavaly őszi – az energiaintenzív iparágaknak és feldolgozóiparnak nyújtott – segítség is, de most szűkösnek érzi a meghúzott ágazati kereteket.
Az intézkedés ugyanis a feldolgozóiparon keresztül most is nagyrészt a gyártást és az ipart támogatja, miközben a hazai gazdasághoz nagyobb mértékben kapcsolódik a szolgáltatási ágazat sok területe – csak a kereskedelemben 130 ezer, a szektorban összesen 600 ezer vállalkozás működik. Ezeknek – nem beszélve a mezőgazdasági vállalkozásokról – sokkal jelentősebb a hazai beágyazottsága, és ezért jóval nagyobb a multiplikátor hatása, mint a feldolgozóiparnak. Utóbbira – az alapanyagok importja és a késztermékek exportja révén – nagyobb a külföldi beágyazottság, vagyis
a kormányzati támogatások egy része áttételesen a külföldet támogatja
– mondta. Arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet egyetlen ágazattal – jelen esetben az energiakereskedőkkel, -szolgáltatókkal – elvitetni a terhet. Ők is vállalkozások, akik nem a most épp alacsonyabb tőzsdei árakon szerzik be az energiát, hanem jellemzően szintén fix áras hosszabb távú szerződéseket kötöttek magasabb árakon, amikből nem tudnak veszteség nélkül kiszállni.
A kormányzati intézkedés pontos részletei még nem ismertek, amikor az főtitkárt arról kérdeztük, hogyan képzeljük el a megvalósítását, azt mondta az energiaszolgáltatók esetében külön meg kell majd vizsgálni, milyen áron, milyen távra kötötték a szerződéseket, és ez alapján lehetőleg kompenzálni ezeket. Szerinte a kormány ezt felelősen kezeli majd, ezt jelzi az is, hogy 40 milliárdos költséggel számolnak, ez a számottevő költségvetési tétel indokolhatja az is szerinte, hogy miért ilyen “visszafogott” az intézkedés.
Perlusz László elismeri, komoly kiadásról van szó, és hogy meg kell várni, milyen hatása lesz, illetve kit tudnak vele megmenteni, de szerinte utána lehet és kell is további lépéseket tenni, hiszen a mostani kevés. „Ne álljunk le annál az ötezer vállalatnál!” Legalább 50-80 ezer további vállalkozás szorul rá a segítségre, a jelzett ágazatokból. "A mostani intézkedésbe örvendetes módon bevont raktározás-szállítás és a szálláshelyszolgáltatás mellett további iparágak és cégek várják a segítséget!"
Egyet az ultizóknak, egyet a betlizőknek
– kommentálta a kormány bejelentéseit Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke. – Csak ebben a betli nagyobb".
Vagyis a SZÉP-kártyák felhasználási feltételeinek módosítása miatt sokkal nagyobb veszteség fenyegeti az ágazatot, mint amit nyerhetnek azzal, hogy a kormány árstopot hirdetett a fix áras energiaszerződésekre.
Flesch Tamás szerint az energiaár maximálása nagyon pozitív, sok vállalkozás akár több évre is beragadhatott a magas árú szerződésekben, csakhogy ez az érintettek töredékén fog segíteni, a SZÉP-kártyás intézkedés viszont több szempontból is kedvezőtlen.
Az augusztus 1-jei időzítés tragikus
– mondta az elnök, aki emlékeztet, hogy jellemzően a július-augusztusi időszak adja a legmagasabb bevételt a belföldi szálláshelyek esetében. Attól tart, sokan fognak úgy gondolkodni, hogy inkább külföldre mennek nyaralni, a SZÉP-kártyát pedig bevásárlásra használják fel. Ez logikus döntés lenne, azonban szerinte
most mindennek arról kellene szólnia, hogy minél jobban élénkítsük a belföldi keresletet.
Csakhogy ez nehezen fog érvényesülni, amikor a SZÉP-kártyás költéseknek kitett hazai ágazat – csak a kereskedelmi szálláshelyek bevételei 25 százaléka származik innen – elesik ettől a lehetséges bevételi forrástól. Flesch Tamás szerint csak bizakodni tudnak, hogy a lépés nyomán ez az arány továbbra is a 25 közelében marad, és nem csökken nullára.
A szálláshelyek esetében ráadásul leginkább a vidékieket fogja kedvezőtlenül érinteni az intézkedés, mivel a fővárosban 90 százalékos aránnyal a külföldi vendégéjszakák dominálnak. A vendéglátósok viszont Budapesten és vidéken is egyaránt meg fogják érezni. “Ha marketingelemzést készítenék erről, akkor az erős veszély kategóriába sorolnám” – mondta a SZÉP-kártyás változásról az elnök.
Hasonló intézkedésre korábban is volt példa: az állam a Covid utáni időszakban már lehetőséget adott arra, hogy a boltokban is el lehessen élelmiszerre költeni a kártyákról, de ezt tavaly kivezették. Flesch Tamás szerint az akkori és mostani helyzet nagyon más: akkor nem volt inflációs nyomás, nem arról volt szó, hogy elfogyott volna az emberek pénze, hanem csak egy lehetőség volt, hogy el lehessen költeni a lezárások miatt beragadt összegeket. Nem is okozott drasztikus visszaesést. Most viszont merőben más a helyzet:
ilyen magas inflációs nyomásban az emberek minden egyes forint esetében átgondolják, mire költsék, és az élelmiszervásárlás messze előrébb van, mint a szállásfoglalás.
A kártya keretének megnövelését ugyanakkor üdvözölte, bár ez már az infláció miatt is fontos volt, viszont az is kérdés, hogy a munkáltatók tudnak-e és akarnak-e élni a lehetőséggel?
A szövetség mindenesetre már fogalmazza a levelet az ügyben a kormányzatnak, szeretnék elérni, hogy legalább a dátumon változtassanak, és ne vágják vele ketté a nyaralási szezont. A bejelentés meglepetésként érte őket: bár az elmúlt hetekben zajlottak egyeztetések a kormányzattal az energiaárstoppal kapcsolatban, a SZÉP-kártyás tervekre senki nem utalt.
A kormány megint magánszerződésekbe piszkál bele
A kormány az árplafonért „cserébe azt várja” a cégektől, hogy növeljék a kapacitásaikat, illetve az év hátralévő részében ne emeljék az áraikat. Ezt az iparkamara fogja ellenőrizni. Kérdés, hogy a kapacitásbővítésre és ártartásra vonatkozó kormányzati „elvárás” csak amolyan igény lesz, vagy pedig szigorú szabály, és csak azok a cégek juthatnak olcsóbban áramhoz, amelyek ezt vállalják (és a vállalást teljesítik). A miniszter azt mondta, az intézkedés nem jár majd a cégek számára adminisztrációval, ebből arra lehet következtetni, hogy csak puha „elvárásról” van szó.
A 40 milliárd forintos költségvetési teher arra utal, hogy a kormány részben vagy teljesen kártalanítani fogja az áramkereskedőket, akik kénytelenek lesznek olcsóbban adni az áramot, mint amennyiért szerződtek.
Ezzel együtt minimum aggályos, hogy a kormány – nem először – hatályos és teljesítés alatt álló magánszerződésekbe piszkál bele. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) rögzíti a szerződés szabadságát, egyszerűen összefoglalva a felek szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e szerződést kötni, kivel és milyen feltételekkel. A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít e szabadság korlátozására, beleértve a megkötött szerződések jogszabályi módosítását. Ennek azonban vannak alkotmányos korlátai. Megint csak egyszerűsítve a jogalkotó (jelen esetben a kormány) csak akkor nyúlhat bele szerződésekbe, ha a szerződés megkötése után a körülményekben olyan jelentős változás történt, ami nem volt előrelátható, valamelyik fél jogos érdekét sérti, nagyon sok szerződést érint.
Gulyás Gergely azt mondta, a vállalkozások több, mint 80 százaléka ragadt bele tavaly, magas fix áron kötött áramvásárlási szerződésbe. Ez így egész biztosan nem igaz, Magyarországon, ahogy korábban írtuk, több, mint 1,8 millió vállalkozás működik, Gulyás pedig 5 ezer érintettről beszélt. A miniszter jó eséllyel csak a fenti három szektorra és csak a kis- és közepes vállalkozásokra gondolt, bár a 80 százalék még így is nagyon sok. Mindenesetre ha csak 5 ezer érintettről van szó, akkor a probléma semmiképpen sem rendszerszintű, nem olyan, ami indokolná a szerződés szabadságának korlátozását, ennyi cégnek a kormány kínálhatna valamilyen energiatámogatást is.
Egyébként a hvg.hu-nak akkoriban nyilatkozó iparági források szerint tavaly ősszel a kereskedők már nem is nagyon kínáltak fix áras szerződéseket a cégeknek, teljesen elterjedtté vált a szerződéses árak tőzsdei mozgásokhoz kötése. A helyzet korábban fordított volt, csak a nagy cégek kötöttek tőzsdei árazású szerződéseket. A helyzet a tőzsdei árak elszállása, illetve volatilissá (ingadozóvá) válása miatt változott. Elsősorban a kereskedők érdeke volt, hogy ne kínáljanak fix áras szerződéseket, hiszen egy kereskedőt akár csődbe is vihet, ha jóval olcsóbban kénytelen adni az áramot, mint amennyiért ő beszerzi, főleg, ha nem köti le előre az ügyfelei várható fogyasztását kielégíteni elég mennyiséget – erre volt példa, így dőlt be a JAS Zrt.
A vállalkozások általában egy, két vagy három évre szerződnek áramkereskedővel, általában január 1-ével – szemben a gázszerződésekkel, amelyek jellemzően októberben fordulnak, erre hivatkozva mondta Gulyás Gergely, hogy a gáz esetében nem lesz árplafon. A szerződéses árak tőzsdei mozgásokhoz kötésével végül a vállalkozások is jól jártak, hiszen ahogy a tőzsdei árak mérséklődtek, nekik is kevesebbet kellett, kell fizetniük az áramkereskedőjüknek.
Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
