VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Furcsa időket élünk, a hazai kkv-k jó néhány problémával néznek szembe, miközben a munkaerőhiány továbbra is velünk van. Mi az, ami leginkább kihívás elé állítja ma a magyar cégeket?

Ha viccesen akarok fogalmazni, azt mondanám, hogy ha valaki látni akarja a szivárványt, annak bírnia kell az esőt is. Kicsit ilyen ez a jelenlegi állapot. Alapvetően az energiaválságra kell reagálniuk a cégeknek, amely igazán extrém helyzet elé állította őket, csakhogy időközben olyan kérdések is felszínre törtek, mint a méretarányosság vagy az exportra lépés képessége. Ma a vállalatoknak választ kell találniuk arra is, mi az a méret, amelyben optimálisan működhetnek, esetleg indokolt-e a továbblépésben gondolkodniuk, ha minőségi beszállítói szeretnének lenni a topvállalatoknak. A külpiacok felfedezése is megkerülhetetlen kérdéskör, ugyanis látjuk, hogy az exportösztönzésnek többféle hatása van: nemcsak növekszik tőle a vállalat, hanem ezáltal nagyobb profitot is képes realizálni, ami szintén kell ahhoz, hogy oda tudjon érni, hogy egy nagy multinak a beszállítója legyen. Mindezt áthatja egy európai szabályozási környezet a maga fenntarthatósági előírásaival. Összességében azt gondolom, hogy nehezített pályán kell helytállniuk a magyar kkv-knak, de ebből a helyzetből is van kiút, ennek egyik fontos eszköze pedig az információáramlás koordinációja.

Hogy látja, jól reagáltak a cégek a mostani válságra?

Azt gondolom, hogy jól, a költséghatékonysági intézkedéseket azonnal megtették, az elérhető programokra, forrásokra pedig mindig is túljelentkezés volt. Ahogy jól reagáltak azzal is, hogy a kulcspartnereikkel a kapcsolatot megtartották, miközben valamelyest háttérbe szorult az új ügyfelek szerzése. Amiről viszont már nem mondható el ugyanez, és ez nem feltétlen a mostani időszak számlájára írható, hogy a digitalizációra és a kutatás-fejlesztésre nem fektettek kellő energiát. Ha megnézzük, hogy a kkv-k mire hívták le a támogatási összegeket az Európai Unióban és mire Magyarországon, akkor azt láthatjuk, hogy nálunk több mint 50 százalékban termelőberuházásokra, miközben az EU-n belül ez az arány csak 30 százalék. Az unióban sokkal nagyobb a „soft” beruházások aránya, tehát itt van még tér bőven a fejlődésre.

Mennyire kreatívak a magyar cégek?

Nem a kreativitás hiánya jelenti a gondot, ugyanis új ötlet mindig van új, a problémát inkább abban látom, hogy a priorizálásban nem annyira jók. A sok ötlet közül azt választják ki, ami rövid távon jelent megoldást, és nem azt, ami rövid távon esetleg drágább, de hosszabb távon nagyobb megtérülést vagy épp növekedési potenciált kínál.

Nem kényelmesítették el a kkv-kat az uniós források?

Nem, egyszerűen beépült a működésükbe, mivel termelőkapacitásokra fordítódnak, ezért valamilyen vasban ott van most is ez a támogatási összeg. De hogy milyen kapacitásba került bele, abban már van lényeges különbség a hosszú távú hasznosságot illetően. Mindenesetre az biztos, hogy aki a digitalizáció, korszerűsítés vagy a fenntarthatóság irányában ment el, az a következő éveket könnyebben átvészeli.

Minek köszönhető, hogy alig látunk hazai multikat?

Amikor 2019-ben elindult a Magyar Multi Program, volt egy 2030-ig szóló vízió, miszerint évente 1-2 multinak kellene kinőnie, amivel már a régiós országokat utol tudnánk érni. Mérések szerint a multinacionális vállalatok működése átlagosan négyszer hatékonyabb, mint egy magyar vállalkozásé, tehát jó multinak lenni, az irány nem is kérdés. A programban a középvállalatok és olyan területek lettek megcélozva, amelyek abszolút a jövőnek szólnak. Az 1400 jelentkezőből 190-nek adtunk tanúsítványt, ami nagyon nagy szó, ezek a cégek már tökéletesen megfelelnek a nyugat-európai benchmarkoknak a működési modellük alapján. Végül pénzügyi forrást 140 társaság kapott, közel 70 milliárd forint értékben. Rájuk már mondhatjuk azt, hogy ők lehetnek potenciálisan az alapjai annak a 20-30 jövőbeli magyar multinak, akikkel fel tudunk zárkózni Nyugat-Európához.

Van olyan köztük, amelyre már most azt mondaná, hogy az OTP vagy Mol nyomdokába lép a következő évtizedben?

Abszolút, ebből a 140 cégből 4-5 ilyen is van, amelyik ezt a nagyságrendet el tudja érni, és nem csak a pénzügyi és energetikai szektorban.

Tehát akkor tíz év alatt megduplázódhat a magyar multik száma?

Igen, és szerintem meg is kell duplázódnia. Ha megmaradnak a mostani számok, és nem tudjuk növelni a magyar multik számát, az hosszú évekre vissza tudja vetni a fejlődésünket. Pont emiatt szeretnénk folytatni a Magyar Multi Programot, az a 140 milliárd forintnyi beruházás, ami többek között a programnak köszönhetően valósult meg, természetszerűleg hozza azt a technológiai fejlődést, amire nagy szükségünk van.

Van egy lényeges különbség a nyugat-európai és hazai kkv-szektor között, méghozzá a vállalati koncentráció. Hogy tudják ezt ösztönözni, kevesebb cégre van szükség?

Ha megnézzük, hogy darabszámra milyen arányt képviselnek a kkv-k, akkor látható, hogy elsöprő többségben vannak – a kkv-k aránya az összes vállalkozáson belül 99 százalék felett van Magyarországon, és a foglalkoztatottaknak 60-70 százalékát adják, a fennmaradó részt pedig a nagyvállalatok. A GDP-hozzájárulás alapján kisebb, 55 százalékos arány jön ki. Érdemes azonban azt is megnézni, hogy a támogatásokat kik kapják.

Mindenki azt gondolja, hogy a nagyvállalatok kapják a támogatások többségét, de ez nem így van: 2020 és 2023 között a támogatások több mint 77 százalékából a kkv-k részesültek.

Tehát megvalósul az a kormányzati törekvés, hogy a kicsiből kell nagyobb társaságot építeni. Ezen semmiképp nem változtatnánk, a kkv-knak kell megkapniuk a támogatások döntő többségét, csak így valósulhat meg az átlagos cégméret növekedése.

A Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ), valamint a KAVOSZ-szal nemrég együttműködési megállapodást kötöttek. Mit várnak ettől?

Az IFKA küldetése, ahogy azt a tulajdonosunk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kijelölte, hogy a Magyarországon működő különböző vállalkozásfejlesztési szervezeteket egységes intézményi keretbe foglalja. Ennek az első lépése volt, hogy a VOSZ-szal és a KAVOSZ-szal stratégiai megállapodást kötöttünk. Szeretnénk a különböző adatbázisokat összekötni, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos minden információ egy helyen legyen, és adott esetben népszerűsíteni a partnereink termékeit, szolgáltatásait. Ezt az együttműködést azonban szeretnénk kiterjeszteni a többi Magyarországon működő vállalkozásfejlesztési szervezetre és az egyetemi világra. Ugyanis a duális képzés jelenti a jövőt, amely egyszerre segíthet az egyre égetőbb munkaerőhiány enyhítésében, valamint a magyar vállalatok versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szakember.utánpótlás erősítésébens.

Ez hogy érinti a VALI.HU működését?

A VALI.HU egy információs gyűjtőoldal, amelyen egyszerre elérhetők a különböző támogatási formák és tanácsadási szolgáltatások, lényegében összehúzza a nyilvános cégadatokat az elérhető pályázati kiírásokkal. Ezt szeretnénk egy forrástérképpel is kiegészíteni, továbbá összekötni a VOSZ platformjával, de azt is szeretnénk, hogy a jövőben a pályázatokat is ezen a felületen lehessen elindítani, esetleg hitelkérelmeket benyújtani.

A cél egy olyan digitális felület megteremtése, amely az információs platformok egységesítésével, a partnerszervezetek szolgáltatásaiban meglévő szinergiák kiaknázásával és a vállalkozásfejlesztést segítő programok, támogatások egy csatornán keresztül való nyújtásával tud segítő kezet nyújtani a kkv-knak növekedési céljaik megvalósításában. 

Mikor várható a következő fejlesztés?

Minden évben tervezünk valamilyen új fejlesztést, 2023-ban a forrástérképet szeretnénk digitalizálni, majd 2024 lenne az első év, amikor már valamilyen digitális hiteligénylő rendszert is tesztelhetnénk. A cél a magyar vállalkozások fejlesztésének minél hatékonyabb támogatása, ehhez a Gazdaságfejlesztési Minisztérium biztosítja az ernyőt, a készülőben lévő új kormányzati kkv-stratégia jelöli ki az irányokat, a konkrét lépéseket pedig az IFKA fogja koordinálni, szoros együttműködéseben a stratégiai partnerszervezetekkel.