2024.01.25.
Tendenciaszerűen tovább romlott az üzleti hangulat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából elkészült 2023. negyedik negyedéves kutatás adatai szerint, amely ezúttal is az Egyensúly Intézet végzett el, amely egy éve kezdte el mérni a VOSZ tagvállalkozásainak gazdasági hangulatát.
A negyedik negyedéves adatok szerint a VOSZ Barométer Index már 50%-ra csökkent az év eleji 61%-ról. A friss kutatást bemutató sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, a VOSZ tagvállalkozások számára kiemelt problémákat és nehézséget jelentettek a csökkenő vásárlóerő, az infláció, valamint új elemként a fizetési morál romlása.
A kutatás eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen az Egyensúly Intézet közölte azt is, a 2023-as 17,6%-os inflációt követően, számításuk szerint idén várhatóan 5,7%-os inflációra lehet számítani. A tavalyi évben pedig 0,6%-os GDP-visszaesést mértek, miközben 2024-ben várhatóan +3,2%-os lesz a növekedés.
A cégvezetők szerint az infláció betett az üzletmenetnek
Miközben az elmúlt év negyedik negyedévében is az egyik kiemelt nehézségnek tartották a vállalkozások az inflációt, e mellett újabbak jelentek meg, mint például a gazdasági kiszámíthatatlanság. Az árbevételek elmaradása miatt az üzletihangulat-alindex tovább csökkent, az év elejihez képest már 11%-kal.
Miközben az év közben még a drasztikus pénzromlás és a munkaerő, a munkabérek okoztak megoldandó feladatokat, 2024-ben már az általános gazdasági kockázatokat látják nehezítő tényezőnek üzleti céljaik elérésében a vállalkozások
– mondta az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. Kozák Ákos azonban azt is hozzátette, az elmúlt év adataihoz képest 2023 utolsó negyedévére a korábbi pesszimizmus után már kicsit kedvezőbb a hangulat, a vállalkozások ⅔-a szerint ugyanakkor a gazdaság állapota veszélyes vagy nagyon veszélyes, azaz váratlan kockázatokat rejt magában.
Ehhez képest a cégvezetők a saját vállalkozásuk helyzetével kapcsolatban még mindig inkább optimisták. Egy korábbi sajtóbeszélgetésen Kozák Ákos hangsúlyozta, a számokat ebben az esetben is úgy érdemes értékelni, hogy a VOSZ tagvállalkozásai jobb helyzetben vannak az országos átlaghoz képest.
Bizonytalan bevételek, jelentősen csökkenő vásárlóerő
Mint elhangzott a sajtóbeszélgetésen, az utolsó negyedévre nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek vezetői szerint cégük árbevétele legalább 10%-kal fog elmaradni a tervezettől, 16%-ra – az egész évben mért legmagasabb szintre – emelkedett azok aránya is, akik úgy látják, hogy az meg fogja haladni a tervet.
A munkaerő fizetésének emelése továbbra sincs fókuszban
A bérekkel kapcsolatban a sajtóbeszélgetésen Kozák Ákos elmondta, „a harmadik és a negyedik negyedévben is a cégvezetők háromnegyede jelezte, hogy nem tervez fizetésemelést az alkalmazottai körében; arányuk 13 százalékponttal emelkedett a 2. negyedévhez, illetve 25 százalékponttal az 1. negyedévhez képest”. Ezzel együtt a vállalkozások már egyre kevésbé terveznek elbocsátásokat, miközben 2023 második negyedévében még ezt tervezték.
A válaszokból kiderült, a vállalkozások 2024-ben maximum 10%-os béremelést terveznek, de ami lényeges, hogy a ⅔-uk ennyit sem
– hívta fel a figyelmet Kozák Ákos.
A vállalkozások pénzügyi helyzete még jó
A kutatásból az is kiderült, hogy a vállalkozások pénzügyi helyzete a legjobban „teljesítő” alindex a mért mutatók közül, ugyanakkor az is látszik, hogy az infláció, a magas energiaárak, a körbetartozások és a csökkenő vásárlóerő a hazai vállalkozások jelentős részét egyre érzékelhetőbb működési nehézségek elé állította.
BÁRKINEK JÁRHAT INGYEN 8-11 MILLIÓ FORINT, HA NYUGDÍJBA MEGY: EGYSZERŰ IGÉNYELNI!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Öröm az ürömben, hogy a válaszadó cégek 93%-nak továbbra sincs adótartozása, 81%-nak pedig nincs fizetési problémája, miközben 10% azoknak a cégeknek az aránya, amelyek semmilyen tartalékkal nem rendelkeztek, ezek jellemzően a mikro-, vagy önfoglalkoztató kisvállalkozások. Ezzel együtt az is megállapítható az eredmények alapján, hogy a csökkenő inflációval már egyre kevésbé építik be a vállalkozások az áraikba annak mértékét.
A beruházás lehet akár akvízió is
Már a 2023-as adatok kapcsán is elhangzott, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre adott válaszok között jellemző a beruházások csökkentése, esetleg észszerű tartalékolása. Korábban is beszélt arról Kozák Ákos, hogy a beruházások várhatóan az év vége felé jelentősen fognak csökkenni, hiszen újabbakat az év végéig már nem indítanak, ezeket jellemzően az év elején szokták megvalósítani. Ez a beruházások-alindex kapcsán be is igazolódott, hiszen a 2023 első negyedéves 49%-ról az utolsó negyedévre már csak a vállalkozások 28%-a valósított meg bármilyen fejlesztést, beruházást.
Bár jellemzően nem az első gondolat a beruházások között az akvízió, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a hazai vállalkozások esetében egyelőre ritka, hogy ezt a megoldást válasszák, miközben az ilyen típusú fejlesztés a nehezebb gazdasági helyzetben okos döntés lehetne
– hívta fel a figyelmet.
Új szempont: az ESG még „gyerekcipőben” a hazai vállalkozásoknál
A mintába került 400 hazai cégvezető 60%-a tartja a vállalkozása működését valamilyen szinten fenntarthatónak, és mindössze 9%-uk nyilatkozta azt, hogy cége működését nem tartja annak. Kozák Ákos hozzátette, a megkérdezett vállalkozások 88%-a még nem hallott az ESG-ről.
A negyedévente ismétlődő barométer-kutatásba először kerültek az ESG-vel és fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések. Mint azt Perlusz László, a VOSZ főtitkára elmondta, a szövetségnél fontosnak tartják a tagvállalkozások ESG-re történő felkészítését, elsősorban ez indokolta a témakör beemelését a kutatásba. – Várhatóan 2-3 éven belül a KKV-kat el fogják érni az ESG-szempontok, ma még inkább a multi- és nagyvállalkozások foglalkoznak ezzel a fontos kérdéssel – mondta Perlusz László, aki azt is hangsúlyozta, a KKV-knak is meg kell érteniük, hogy az ESG-szempontok értelmezésével és a vállalati működésbe történő alkalmazásával a kis- és középvállalkozások sokkal eredményesebben tudnak belépni a beszállítói piacokba, ezért a VOSZ idén kiemelten foglalkozik majd a témával, és ezzel kapcsolatos szolgáltatást is nyújt a tagvállalkozásai számára.
A gazdasági helyzethez képest jó állapotban vannak a vállalkozások
Kozák Ákos szerint az mindenképpen kedvező adat, hogy a vállalkozások 6/10-e kedvezőnek ítéli meg a jövőt, és a többség még mindig teljesítette az éves kitűzött árbevételi célokat.
Összességében megállapítható az eredmények tükrében, hogy a vállalkozások úgynevezett „ellenálló képessége” nőtt az elmúlt években és pénzügyi szempontból stabilabban működnek
– tette hozzá végül az Egyensúly Intézet igazgatója.
