2024.01.15.
2023. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2023 decemberében az élelmiszerek ára éves összevetésben 4,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (42,1 százalék), a csokoládé és kakaóé (17,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (16,1 százalék), valamint a kávéé (14,1 százalék). A termékcsoporton belül a tojás ára 18,1, a liszté 17,8, a sajté 15,5, a vaj és vajkrémé 14,5, a száraztésztáé 11,0, a tejé 10,3 százalékkal csökkent. A háztartási energia 13,9 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 29,6, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,6, a palackos gázért 0,4 százalékkal többet kellett fizetni. A szolgáltatások 12,4 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 20,5, a járműjavítás és -karbantartás 13,3, az üdülési szolgáltatás, illetve a sport- és múzeumi belépők egyaránt 12,0 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. A szeszes italok, dohányáruk ára 10,3, ezen belül a szeszes italoké 10,8 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 22,6, a mosó- és tisztítószereké 13,5, a gyógyszer, gyógyárué 7,9, a testápolási cikkeké 6,7 százalékkal magasabb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 1,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,3 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútorok ára 7,0, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,8, a szobabútoroké 3,2, az új személygépkocsiké 2,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 4,2 százalékkal kisebb lett.
2023-ban az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. A háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagoké 18,6, a szeszes italok, dohányáruké 15,4, a szolgáltatásoké 13,2, a ruházkodási cikkeké 8,3, a tartós fogyasztási cikkeké 5,6 százalékkal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek. (KSH)
Kellemes meglepetés
A friss tényadat kellemes meglepetés – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Az enyhén csökkenő árindex és a továbbra is támogató bázishatás együttese ismét jelentős csökkenést hozott tehát az éves indexben. Az idei év elején még kitart a bázishatás támogató szerepe, és várhatóan a már jóval magasabb havi drágulások ellenére is – amit az év eleji átárazások mellett a jövedéki adó emelése is hajt majd – tovább lassulhat az éves index. Így az 5 százalék alatti éves infláció akár már januárban megérkezhet, azonban valószínűleg nem lesz tartós. A támogató bázishatás kifulladásával legkésőbb a második negyedévben visszakanyarodhat az éves index 5 százalék fölé, és várhatóan ott is marad a 2024-es év hátralévő részében. Nem kizárt, hogy a tavasztól kezdődően az év során végig enyhén emelkedő/stagnáló számok látnak majd napvilágot, ezzel együtt bizonytalan, hogy az idei vagy a tavaly decemberi érték lesz-e az alacsonyabb – hangsúlyozza Nagy János.
Az alapvárakozás szerint az MNB az idei év első ülésén várhatóan további 75 bázisponttal vágja le az alapkamatot: 10,0 százalékra. Bár a mostani adat miatt ismét fellángolhat az agresszívabb kamatvágás ügye, a dezinfláció tavaszra várt kifulladása vélhetően március környékén a kamatvágási stratégia újabb átgondolására készteti majd a jegybankot, így addig már nem életszerű a további gyorsítás. Szintén az óvatosság mellett szól, hogy elsősorban a maginfláción kívüli tételek szállították – ismét – a kedvező adatokat és például a perzisztens szolgáltatások árai havi szinten megint emelkedtek – írja Nagy János.
