VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

2023.08.14.

A „Babaváró” korosztály vesztesei: 30-40 év közöttiek az ingatlanpiacon

Változatos igényekkel és a pandémia éve óta enyhülő aktivitással szerepel a 30-40 év közötti korcsoport a hazai ingatlanpiacon. A megfizethetőbb négyzetméterárak miatt többségük új helyett használt ingatlant vásárolt, a vevői motivációt főként a nagyobb ingatlanba költözés vagy az első lakás vásárlása adta, az ügyletek 17 százalékban pedig befektetési céllal szerződtek.

A korosztály 62 százaléka a kerttel rendelkező családi házakat részesíti előnyben a Duna House tranzakciós adatai szerint. Jövőre már csak korlátozottan igényelhetnek Babaváró támogatást, így 10 millió forint sorsáról dönthetnek még az idén.

„Amennyire jelentős, annyira színes vásárlói réteget alkot a 30-40 év közöttiek köre az ingatlanpiacon. A korosztály képviselői között egyedülállók, friss házasok vagy elvált, egykori házastársak, egy vagy több gyermeket nevelők vagy még csak a gyermekvállalás gondolatával barátkozó párok is megtalálhatóak. Az ilyen korú ügyfelek jellemzően nagyobb otthonba költözés, első lakás vásárlása vagy befektetési célú ingatlanvásárlás miatt kerültek kapcsolatba az ingatlanközvetítő hálózat munkatársaival” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„Többségüket kiemelten érintik az állami otthonteremtési támogatások változásai, ezért számukra különösen fontos, hogy csak ingatlan- és pénzügyi szakértői egyeztetés után hozzák meg a végső döntést az idei vásárlás, vagy a kivárás mellett, hiszen élethelyzettől függően akár több tízmilliót is spórolhatnak az otthonteremtés során” – folytatta a szakember.

A szegmens kiemelt célcsoportjának tartott korosztály 2019-ben, de még a pandémia sújtotta 2020-as évben is 30 százalék feletti arányban szerepelt mind a fővárosi, mind a vidéki ingatlanpiaci tranzakciók vevői oldalán. A következő években azonban változott a trend, 2021 még csak enyhébb mértékű csökkenést hozott, ugyanakkor 2022-re a fővárosban 8 százalékponttal, 23 százalékra, vidéken pedig 5 százalékponttal, 28 százalékra esett vissza a vevői csoport jelenléti aránya a 2020-as adatokhoz képest.

2023 első félévének értékesítési adatai alapján a korcsoporthoz tartozó vevők többsége, 32 százaléka meglévő ingatlanját cserélte nagyobbra, negyedük első lakását vásárolta, jelentős számban, az ügyletek 17 százalékban pedig befektetési céllal szerződtek.

A Duna House közreműködésével zárt tranzakciókat vizsgálva a 30-40 év közötti vásárlók ötöde a fővárosban talált magának megfelelő ingatlant, 23 százalékuk Pest vármegye településeit választotta, de Baranya vármegye (13 százalék) is keresett volt a vizsgált korcsoport körében.

Családiházat a szóban forgó korosztály 62 százaléka vásárolt, amelyből használt házra 92 százalékban szerződtek a vevők. Ezekért a megközelítőleg 100 négyzetméteres ingatlanokért országos átlagban 37,2 millió forintot, közel azonos alapterületű újépítésű házra 74,2 millió forintot fizettek. Lakásvásárlás mellett a fennmaradó 38százalék döntött. A legnépszerűbb választás az esetek 59 százalékban a téglaépítésű lakás volt, a 60 négyzetméter körüli ingatlanok 39,3 millió forintos átlagos áron találtak új tulajdonost. Sokan döntöttek a panelba költözés mellett is, ezekért az 55-56 négyzetméteres lakásokért átlagosan 32,9 millió forintot adtak.

Elenyésző arányban jelentek meg a korcsoport által zárt tranzakciók között az újépítésű lakások, aki a magas négyzetméterárak ellenére mégis emellett döntött, 78 négyzetméteres otthonokra átlagosan 58,4 millió forintos áron szerződhetett.

A Duna House Barométer adatai alapján az ingatlanárak emelkedésével évről-évre nőtt a 30-40 év közötti korcsoport által otthonteremtésre fordított összeg a fővárosban és a vidéki településeken egyaránt. Míg vidéken 2020-ban átlagosan 24,2 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra a korcsoportba tartozó vevők, addig 2023 első félévének eladásai alapján az összeg 45százalék-kal lett magasabb, így már meghaladja a 35,2 millió forintot, cserébe a vásárolt ingatlan mérete változatlanul 90 négyzetméter körül maradt.

A fővárosban letelepedők azonban rosszabbul jártak, az ingatlanérték a pandémia évében mért átlagnál csekélyebb mértékben, mindössze 27 százalékkal, vagyis 11 millió forinttal 52,7 millió forintra nőtt, ugyanakkor az összegért kapott ingatlan alapterülete 73 négyzetméterről 65 négyzetméterre csökkent.

vissza