2024.04.16.
A K&H kkv bizalmi index tavaly év végén látott javulása az idei első negyedévben ismét megtorpant: 4 pontos csökkenéssel mínusz 10 ponton áll a mutató, ami így már közel két éve a negatív tartományban van. A visszaesés fő oka a munkaerőhelyzet és a gazdasági kilátások negatív megítélése.
Ismét csökkent a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, az előttük álló egy évre vonatkozó várakozásaikat jelző K&H kkv bizalmi index, ami így jelenleg mínusz 10 ponton áll.
„Tavaly év végén úgy tűnt, hogy a vállalkozások ismét bizakodóbbak és elindul a javulás, hiszen a negyedik negyedévben 5 pontot emelkedett az index. A növekedés azonban most megállt, így tartósan, már hetedik negyedéve a negatív tartományban van. Sőt, 2014 óta a harmadik legalacsonyabb értéket mutatja. A pesszimizmus fő oka, hogy a munkaerő- és a gazdaság helyzetét is borúsan látják a vállalkozások. Ez utóbbi nem csoda, hiszen a vártnál gyorsabban mérséklődő infláció ellenére sem tud beindulni a fogyasztás növekedése, az uniós források sorsa is bizonytalan és a tartósan recesszióban lévő gazdaság keresletcsökkentő hatása is megmutatkozik” – tájékoztatott Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés vezetője.
A hangulat egyedül a 101–300 millió forint közötti árbevétellel rendelkező kisvállalkozások körében javult, de ott is csak 2 ponttal (mínusz 4 pont). Az ennél kisebb, illetve nagyobb cégek körében egyaránt romlott a helyzet. A 300 millió és 2 milliárd forint közötti árbevételű középvállalkozások várakozásai csökkentek a legnagyobb mértékben, esetükben 11 ponttal esett a mutató, ami így mínusz 3 ponton áll. A legkisebb, 100 millió forint árbevétel alatti mikrovállalkozások hangulata ennél kisebb mértékben, 6 ponttal csökkent, azonban az ő esetükben 10 éves mélypontot ért el az index (mínusz 16 pont).
Ágazati szempontból – bár minden szektor várakozásai a negatív tartományba esnek – az eredmények mutatnak némi differenciálódást. A mezőgazdasági (mínusz 1 pont) és az ipari cégek (mínusz 5 pont) az átlagnál kevésbé borúlátók, ezzel szemben a kereskedelmi (mínusz 12 pont) és a szolgáltató szektor (mínusz 13 pont) kilátásai az átlagnál is rosszabbak. Régiós szempontból viszont gyakorlatilag nem láthatók eltérések: a közép-magyarországi cégek várakozásai mínusz 9 ponton, a keleti és nyugati országrészben pedig egyaránt mínusz 10 ponton állnak.
