2023.11.13.
Egyszer minden családi vállalkozást utolér a stafétaátadás kérdése, ami Magyarországon egyre aktuálisabb téma, rengeteg céget érint a generációváltás.
Sok cégnél nem lehetséges a családon belüli utódlás. Vagy azért, mert nincs utód, vagy azért, mert van utód, de nem érdekli a családi mókuskerék. Az is előfordulhat, hogy éppenséggel van utód, de sajnos nem alkalmas a vállalkozás átvételére.
„Nem marad más hátra, mint eladni az évtizedeken át épített vállalkozást. Ilyenkor egy sor egyedi probléma nehezíti az alapító által méltányosnak gondolt ár elérését” – magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő. Cégérték számításra sokféle módszer létezik. Az adásvételi folyamat során az árvita jellemzően több szinten zajlik, és gyakran nem csak az árról szól. Íme néhány példa, hogy egyes vállalkozásoknál miért tért el drasztikusan a felkínált összeg az eladó elképzelésétől, vagy épp hiúsult meg a tranzakció.
Alapítótól való függés
Mivel a családi vállalkozások többségénél hiányoznak a különböző vezetői szintek, a döntési helyzetek főszereplője az alapító, ő mozgatja az összes szálat. Még ha akadnak is vezetők a szervezetben, ők is legtöbbször családtagok, rokonok.
A befektetők jellemzően nem plusz munkát akarnak maguknak, hanem olyan önjáró vállalkozást, amelyik minimális felügyelettel termeli majd az elvárt hozamot. A potenciális vásárlókat éppen ezért jellemzően elriasztja a szakképzett, nem családtagokból álló vezetés hiánya, hiszen nincs biztosítva a cég hatékony működése az alapító távozása után.
„Ha mégis akad érdeklődő, az eladónak egy önjáró céghez képest jóval alacsonyabb eladási árral kell megfizetnie a tranzakciót követő pár éves cégépítési munkát, illetve az ezzel járó bizonytalanság költségét” – magyarázta a Generációk Partnere szakmai vezetője.
Pénzügyi transzparencia hiánya
A pénzügyi átláthatóság hiánya is gátolja egy családi vállalkozás megfelelő áron történő eladását. A lehetséges vásárlók ugyanis részletes pénzügyi kimutatásokat szeretnének látni, hogy fel tudják mérni a vállalkozás pénzügyi állapotát, kockázatait, eredményességét.
„A családi vállalkozások szekrényeiben azonban a multikhoz képest jellemzően túl sok csontváz lapul. A pénzügyi nyilvántartások nem olyan szigorúak, finoman szólva is vannak bennük hiányosságok” – mutatott rá Pálos Ildikó.
Amennyiben a cégnek van készpénzforgalma is, akkor jellemzően magas a házipénztár összege, és sok helyen még mindig létezik fekete kassza. Ezek a vevőben bizalmatlanságot, bizonytalanságot szülnek, ami jellemzően alacsonyabb ajánlatokhoz vagy akár elálláshoz vezetnek.
Nem hatékony működés
A szakértő tapasztalata szerint a családi vállalkozások többségére az a jellemző, hogy az évtizedek során organikusan épültek. Technológiai fejlettségük, automatizáltságuk, digitalizáltságuk, valamint a folyamataik standardizáltsága messze elmarad a mai elvárásoktól. Az operatív működésük még mindig papíralapú, nem állnak rendelkezésre naprakész információk, adatok.
A vásárlók jellemzően olyan vállalkozások iránt érdeklődnek, amelyek hatékonyan működnek, és kiszámítható növekedést eredményeznek. A legtöbb vevőt elriasztja, ha azt látja, hogy a nem hatékony folyamatok következtében pénz ömlik ki az ablakon.
Vannak olyan vevők is, akik azonban kifejezetten ilyen vállalkozásokra vadásznak. Ám az évtizedek alatt elmaradt fejlesztéseknek súlyos ára van, ami az ajánlati összegekben fog megmutatkozni.
Lehetséges jogi és adózási buktatók
A családi vállalkozás eladása jogilag és adózási szempontból is bonyolult lehet, különösen akkor, ha erre a család nem készült fel megfelelően. Jogi problémák merülhetnek fel például a tulajdoni struktúrák tisztázatlansága, a megoldatlan családi viták vagy szerződéses kötelezettségek miatt.
„Sokszor tapasztaljuk, hogy a család vagyona egybeolvad a cég vagyonával. Nem csak a családtagok autója, de a lakása(i), háza(i) is a vállalkozás tulajdonában van. Nagyon gyakori, amikor több jogi személy van a családban, ez pedig nehezen átlátható céghálót, tulajdonosi szerkezetet alkot” – tette hozzá Pálos Ildikó.
Minél bonyolultabb egy ügy, minél több a szürke zóna és minél több a bizonytalanság, annál kevesebb lesz a komoly vevő, és annál rosszabb lesz az eladó alkupozíciója.
Érzelmi kötődés
Érdemes beszélni az érzelmi tényezőről is, amely ugyan nem a vállalkozás értékét csökkenti, csupán az alapító szemében irreális magasságokba emeli azt. A családi vállalkozások tulajdonosai jellemzően egész életüket, egészségüket, családi kapcsolataikat áldozták a vállalkozásuk építésére és „nevelésére”, amit szeretnének érvényesíteni az eladási árban. Ez az évtizedek során kialakult érzelmi kötődés érthető módon megnehezíti számukra a cég objektív értékelését, gyakran túlértékelik vállalkozásukat.
