2023.07.11.
A legfontosabb friss adatokat és az elmúlt évek trendjeit a statisztikai hivatal szakértői foglalták össze.
Az előzetes adatok alapján tovább nőtt a működő vállalkozások száma, 2022-ben meghaladta az 1 milliót. Ezen belül nagyobbrészt az önálló vállalkozók száma bővült: míg 2021-ben 523 ezer, 2022-ben már mintegy 614 ezer önálló vállalkozás működött Magyarországon.
A mezőgazdaság és az ingatlanügyletek kivételével valamennyi nemzetgazdasági ágban nőtt az önálló vállalkozók száma, a legnagyobb növekedés darabszámban az építőipar, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatás területén valósult meg. A legnagyobb arányú (20 százalékos) „növekedés az önálló vállalkozók esetében szintén az építőiparban, valamint az adminisztratív szolgáltatásban és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban történt az előző évhez képest. A társas vállalkozások száma (412 ezer) is gyarapodott 8,9 százalékkal 2021-hez képest, viszont annak mértéke az önálló vállalkozókéhoz képest mérsékeltebb volt.
2022-ben a főbb gazdasági mutatók létszám-kategóriák szerinti megoszlása alig változott az előző évhez viszonyítva. Továbbra is a mikrovállalkozások tették ki a cégek több mint 95 százalékát, azonban a gazdasági teljesítmény elsősorban a nagyvállalatoknál összpontosult. A foglalkoztatottak negyedének munkát adó, kevesebb mint ezer (250 fő feletti létszámmal rendelkező) nagyvállalat részesedése 2021-hez képest kismértékben csökkent. A hozzáadott érték tekintetében részesedésük 39 százalékos, a bruttó tárgyieszköz-beruházást tekintve pedig 43 százalékos volt 2022-ben. Az összes vállalkozás 4 százalékát kitevő 10–249 fős kis- és középvállalkozások részesedése 30 és 40 százalék között mozgott a vizsgált mutatók esetében.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2022-ben működő – azaz az év során akár csak egy hónapban árbevétellel vagy foglalkoztatottal rendelkező – egyéni vállalkozók háromnegyede a kata adózási forma mellett döntött. Így a teljes évre vonatkozó statisztika alapján tovább bővült az egyszerűsített adózást választók száma. A kata adózási forma 2022 második felében történt szigorítása eredményeként a trend évközben megtört, a „katázók” aránya jelentősen visszaesett: az egyéni vállalkozók vagy más adózási formát választottak, vagy megszüntették a tevékenységüket.
Megszűnések
2022-ben főként a kata adózási forma szigorítása miatt jelentősen megugrott a megszűnt egyéni vállalkozások száma, 2021-hez képest közel a duplája, 103 ezer egyéni vállalkozó fejezte be a tevékenységét. Nemzetgazdasági ág szerint a legtöbb megszűnt egyéni vállalkozó a szakmai, tudományos, műszaki területen, az építőiparban, az adminisztratív szolgáltatások területén, valamint a kereskedelemben tevékenykedett. Egyedül a mezőgazdaságban szűnt meg kevesebb egyéni vállalkozás az előző évhez képest.
Népszerű a futárszolgálat és az internetes kiskereskedelem
A Covid19-járvány idején jelentősen megnőtt az igény a futárszolgáltatások iránt. Míg 2019-ben 2 ezer, jellemzően egyéni vállalkozó szállította házhoz a vásárolt termékeket, ételeket, 2021-re ez a szám 12 ezerre, 2022-re pedig 16 ezerre emelkedett. A futárpostai szakágazat folyamatos bővülése már 2020 előtt is megfigyelhető volt, a járvány jelentősen felgyorsította ezt a növekedési folyamatot, és a trend ezt követően is folytatódott. (Az egyéb postai, futárpostai tevékenységbe tartozik az étel és vásárolt áruk házhozszállítása.) A kata adózási forma 2022 második felében történt szigorítása az említett szakágazatban működő vállalkozások számát sem befolyásolta érdemben.
A csomagküldő, internetes kiskereskedelem szakágazatban is tapasztalható volt a bővülés, a pandémiát követően tovább nőtt az ezen a területen működő egyéni vállalkozások száma.
Egy foglalkoztatottra jutó árbevétel
Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel folyó áron 2022-ben meghaladta az 58 millió forintot, amelyhez azonban hozzájárult a hasonló mértékben növekvő infláció hatása is.
Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel 2021-ben az energiaiparban volt a legmagasabb, megközelítőleg 365 millió forint. A legkevesebb árbevétel az egyéb szolgáltatás (5,5 millió forint), illetve az oktatás (7,2 millió forint) ágazatokban jutott egy főre. Nemzetgazdasági átlag felett alakult az egy főre jutó árbevétel a feldolgozóiparban, értéke elérte a 61 millió forintot. Különösen magas, az ágazati átlagot 40 százalékkal maghaladó hatékonyággal működtek az automatizált gyártástechnológiát alkalmazó ipari vállalkozások – elsősorban a vegyi anyag, termék gyártása, számítógépgyártás, közúti jármű, fémalapanyag gyártása, gyógyszergyártás ágazatokban –, amelyek átlagos egy főre jutó árbevétele megközelítette a 85 millió forintot.
2021-ben az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel az Európai Unióban 201 ezer euró (több mint 72 millió forint) volt. Hazánk az uniós átlag 62 százalékát (123,8 ezer euró) érte el, ezzel a 20. helyet foglalta el a tagországok rangsorában.
Külföldi irányítású vállalatok
2021-ben a Magyarországon működő vállalkozások 2,0 százaléka (13,9 ezer) állt külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes vállalkozás árbevételének kevesebb mint felét (48 százalék), hozzáadott értékének 44 százalékát realizálták, és a bruttó tárgyieszköz-beruházások 47 százalékát valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.
A külföldi irányítású vállalkozások száma és részesedése a nemzetgazdaságon belül az árbevétel és a hozzáadott érték esetében mind az előző évhez, mind 2010-hez viszonyítva csökkent, míg a foglalkoztatottakat tekintve nőtt.
A Magyarországon működő külföldi irányítású cégek teljesítménye tevékenység szerint koncentrált, hozzáadott értékük négyötödét három szektorban – feldolgozóipar, kereskedelem és információ-kommunikáció – állították elő.
A külföldi cégek részesedése a legnagyobb nemzetgazdasági súlyú feldolgozóipari ágban a legmagasabb (64 százalék), és jelentős (41 százalék) a kereskedelemben, valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén. Ezek a nemzetgazdasági ágak a teljes hazai vállalati szektor hozzáadott értékének mintegy 63 százalékát állítják elő.
A külföldi részesedés aránya a hozzáadott értékből legnagyobb mértékben (27 százalékponttal) az energiaiparban esett vissza 2010-hez képest, elsősorban a tulajdonosi szerkezet átrendeződése és a hazai irányítás erősödése miatt. Számottevően csökkent továbbá a külföldi irányítású cégek részesedése az információ, kommunikáció (18 százalékponttal), valamint az adminisztratív szolgáltatások (16 százalékponttal) ágakban, és kismértékben (4,9 százalékponttal) a kereskedelemben is.
2020-ban az Európai Unióban működő vállalkozások hozzáadott értékének negyedét (25 százalék) állították elő külföldi irányítású leányvállalatok, a legmagasabb arányban Írországban (74 százalék) és Magyarországon (47 százalék) részesedtek a hozzáadott értékből. A külföldi részesedés mértéke a másik három visegrádi országban szintén az uniós átlag felett alakult: Szlovákiában 46, Csehországban 42, Lengyelországban pedig 31 százalék.
