VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Átstrukturálás

Az őszi adócsomag egyik újdonsága, hogy szűk körben lehetőséget ad azoknak a cégeknek az átstrukturálására, amelyek a kisvállalati adót (kiva) választották – kezdi friss bejegyzését Csepei Kinga, az RSM Hungary Adóüzletágának vezető menedzsere.

 A korábbi szabályok alapján a kiva szerint adózók nem egyesülhettek más társasággal, nem válhattak szét, különben elveszíthették a kedvezményes adózás lehetőségét és két évig nem is választhatták újra. Az új jogszabály azonban módosított a kiva-alanyiság megszűnésének és újraválasztásának feltételrendszerében.

1. KIVA alanyiság megszűnése

A jogszabály kiegészíti a kiva-alanyiság megszűnésére vonatkozó feltételeket azzal, hogy az alanyiság abban az esetben is megszűnik, ha a zártkörűen működő részvénytársaság működési formája nyilvánosan működő részvénytársasággá változik, mégpedig a formaváltás napját megelőző napon.

2. Kiva-alanyiság újra választása

Az adóalanyiság megszűnésétől számított 2 éven át az adóalanyiság nem választható ismételten. Ez az eddig is hatályban lévő rendelkezés kiegészül azzal, hogy amennyiben az adóalanyiság a Tao törvény szerint kedvezményezettnek nem minősülő, könyv szerinti értéken megvalósuló átalakulás (egyesülés, szétválás) miatt szűnik meg, akkor az érintett cégnek van lehetősége újból választani az adóalanyiságot.

Ehhez az egyesülés vagy szétválás napját követő 15 napon belül bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnál, feltéve, hogy az adóalanyiság újra keletkezéséhez szükséges feltételek fennállnak. Az adóalanyiság ebben az esetben az egyesülés vagy szétválás napját követő nappal lép életbe. Továbbá az ilyen adózó a vagyonmérleg szerinti részesedés arányában lenne jogosult a még fel nem használt elhatárolt veszteség továbbvitelére.

Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény

A tudományos kutató, fejlesztő munkát végző foglalkoztatottak, illetve a kutatójelölt foglalkoztatottak esetében a kisvállalati adó alapját képező személyi jellegű kifizetések vonatkozásában az érvényesíthető adóalap kedvezmény a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet 2024. január 1-től.

Hipa és innovációs járulék egyező adóalap

A helyi iparűzési adó alapját egyszerűsített módon – a kisvállalati adóalap 120 százalékában – meghatározó innovációs járulékfizetésre kötelezett kisvállalati adóalany ezen egyszerűsített adóalapot tekintheti az innovációs járulék alapjának is.

Kinek éri meg a kiva 2024-ben?

Bár általános, minden vállalkozásra egyformán alkalmazható recept nincs, de több fontos mérlegelési szempont meghatározható a kiva választása során.
– Amennyiben egy vállalkozás költségei között meghatározó a személyi jellegű kifizetések aránya, akkor előnyös lehet a kisvállalati adónem választása, mivel a személyi jellegű kifizetések után nem 13 százalék mértékű szochot, hanem csak 10 százalék mértékű kisvállalati adót kell fizetni.
– Szintén előnyös lehet a kisvállalati adó választása, ha a társaság növekedési szakaszban van és a növekedését jegyzett tőke emeléssel kívánja finanszírozni, beruházásokat tervez és belátható időn belül nem tervez tőkekivonást, vagy osztalék kifizetést.
– Egy növekedő szakaszban lévő társasági adóalany esetében akkor is megfontolandó a kisvállalati adóalanyiság választása, ha a társasági adóalanyiság rendszerében olyan kedvezményeket vesz igénybe, mint a fejlesztési tartalék képzése, vagy a KKV beruházási kedvezmény, mivel ezeket a kedvezményeket az áttéréssel nem veszíti el.
– Előnyös lehet az adónem választása azok számára is, akik magas helyi iparűzési adóalappal rendelkeznek.

Érdemes figyelembe venni, hogy egyszer eljön az a pillanat, amikor a kisvállalati adóalany visszatér a Tao tv. hatálya alá. Ez az idő jellemzően vagy a 100 fős átlagos statisztikai létszám elérésekor, vagy a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár elérésekor érkezik el, de legkésőbb a társaság végelszámolása kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a társaság tovább működik és további beruházásokat tervez végrehajtani, akkor is van lehetősége arra, hogy az áttéréshez kapcsolódóan esetlegesen felmerülő adófizetési kötelezettséget fejlesztési tartalék képzéssel és már a társasági adóalanyiság hatálya alatt tervezett beruházásokkal kiváltsa.  

Egy tőkebevonást, beruházásokat és új fejlesztési irányokat tervező vállalkozásnak érdemes alaposabban is megvizsgálni, hogy a társasági adóalanyiság, vagy a kisvállalati adóalanyiság a megfelelőbb-e számára.

Kinek nem éri meg a kiva választása?

– A kisvállalati adózás nem feltétlen megfelelő választás olyan kereskedelmi társaságok esetében, amelyek összköltségén belül magas az ELÁBÉ és az egyéb anyagjellegű ráfordítások aránya és alacsony a személyi jellegű kifizetések aránya.
– Szintén nem ajánlott a kisvállalati adózás az olyan holding társaságok esetében, amelyek részesedésekkel rendelkeznek és bevételük jellemzően osztalékból származik. Esetükben a társasági adóalanyiság választása megfelelőbb lehet, mivel kisvállalati adóalanyként nem élhetnek a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóelőnyökkel, illetve társasági adóalanyként is csökkenthetik az adózás előtti eredményüket a kapott osztalék összegével. 

Kik választhatják a kivát 2024-ben?

A kisvállalati adó alanya lehet többek között egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvben szabályozott gazdasági társaságok mindegyike az Nyrt. kivételével, valamint ügyvédi iroda és közjegyző iroda, szövetkezet és lakásszövetkezet. A kisvállalati adózást választhatja kezdő vállalkozás is és már működő társasági adóalany is dönthet úgy, hogy áttér ezen adózásra és ezáltal kikerül a Tao tv. hatálya alól.

Az adóalany akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha
– az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
– az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele és a beszámoló mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot,
– az adóévet megelőző két naptári évben adószámát NAV véglegesen nem törölte,
– az üzleti évének mérlegforduló napja december 31.,
– az adóévet megelőző adóévben ellenőrzött külföldi társasággal nem rendelkezik.

Amennyiben az adóalany kapcsolt felekkel is rendelkezik, akkor a fenti bevétel és létszám értékhatárokat a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell vizsgálni.

A kisvállalati adóalanyiság megszűnhet az adóalany erre vonatkozó döntése alapján is, de megszűnik a következő feltételek fennállása esetén is:
– a társaság létszáma meghaladja a 100 főt,
– a bevétel meghaladja a 6 milliárd forintot;
– az adóalany végelszámolását, felszámolását, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napon,
– az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal,
– meghatározott mértékű nettó adótartozás fennállása esetén.