2023.07.24.
Eltűnt az alvállalkozó. No, nem a valós életben – legalábbis remélhetőleg –, hanem a törvényből. Hova tűnt az alvállalkozó a Polgári Törvénykönyvből? Milyen szabályok alapján lehet ma alvállalkozót igénybe venni? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Alvállalkozó a régi Polgári Törvénykönyvben
A korábbi Polgári Törvénykönyvben szerepelt ez a bizonyos mondat: „A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.”Ezt a Polgári Törvénykönyvet azonban 2014. március 15-vel felváltotta az új Polgári Törvénykönyv. Az új törvény nagyon sok új rendelkezést tartalmaz. Emellett vannak olyan előírások is, melyek kikerültek a jogszabályból. Van olyan is, ami bár látszólag eltűnt, valójában csak átalakult.
Mi a helyzet az alvállalkozókkal kapcsolatos szabályokkal? Maradtak, eltűntek, vagy csak átalakultak?
Az alvállalkozó átalakulása
Az új Polgári Törvénykönyvben bizony már hiába keresnéd azt a szót, hogy alvállalkozó. Ám ez nem azt jelenti, hogy ma már nem létezhetnek.
A vállalkozó által egy adott vállalásával kapcsolatban igénybe vett közreműködőt szokták alvállalkozónak hívni. Az alvállalkozó is valójában egy vállalkozó. Ám az ő megrendelője a vállalkozó lesz. Vagyis ilyen esetben a vállalkozó megrendelője, az egyszerűbb érthetőség miatt nevezzük őt most ügyfélnek, nem áll majd szerződéses kapcsolatban az alvállalkozóval. A 3 szereplő tehát a következő lesz:
- Az ügyfél, a szolgáltatás megrendelője, aki a vállalkozóval köt vállalkozási szerződést, amivel megrendeli az adott szolgáltatást.
- A vállalkozó, aki egyben az alvállalkozóval fennálló viszonyban a megrendelő. Ő is köt egy vállalkozási szerződést az alvállalkozóval.
- Az alvállalkozó, aki valójában ugyanúgy vállalkozó. Az ő megrendelője ebben az esetben nem az ügyfél, hanem a vállalkozó lesz.
Az alvállalkozókat ma már közreműködőként nevezik, legalábbis a törvényben.
A közreműködő igénybevétele
Az új Polgári Törvénykönyv általánosságban mondja ki, hogy a felek kötelezettségük teljesítéséhez vagy joguk gyakorlásához más személy közreműködését vehetik igénybe.
Ez alapján tehát egy vállalkozó is jogosult közreműködőt, vagyis például egy másik vállalkozót igénybe venni. Ez a fő szabály.
Ám ettől lehet eltérés, amikor a vállalkozó személyesen köteles eljárni. Ez előfordulhat a szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján is.
Például nincs kizárva, hogy az esküvői torta elkészítésénél a felek előírják a szerződésben, hogy azt személyesen a díjnyertes cukrásznak kell elkészítenie. Még ekkor is előfordulhat, hogy a díjnyertes cukrász helyett valaki más süti meg azt a bizonyos tortát?
Bizony, lehet, hogy végül még sem azok a kezek alkotják meg az ifjú pár tortáját. Ám ehhez nyomós indok kell majd.
A törvény ugyanis kimondja, hogy aki személyesen köteles eljárni jogosult más személy közreműködését igénybe venni, ha ez a jogosult, vagyis a megrendelő károsodástól való megóvása érdekében szükséges.
Ha például a díjnyertes cukrász eltörné a karját, és emiatt a tortát nem tudná időben megsütni, akkor bizony jogosult erre mást megkérni. Valószínű, hogy az ifjú pár is jobban örülne ilyen esetben a tortának, még ha nem is a díjnyertes kezek kavarták a piskótáját. Persze a minőséget ekkor is tartani kell. A vállalkozó közreműködő személy esetén is úgy felel a megrendelő felé, mintha saját maga járt volna el. Ha tehát a torta ehetetlen lesz vagy szétfolyik a cukormáz, a megrendelő továbbra is a díjnyertes cukrásznál reklamálhat majd.
Ma is lehetsz alvállalkozó
Bár az új Polgári Törvénykönyv szó szerint már nem tartalmazza az alvállalkozó kifejezést, ettől még ma is lehet valaki jogszerűen alvállalkozó.
No persze, csak akkor, ha a közreműködő igénybevételének lehetőségét sem a szolgáltatás jellege, sem jogszabályi előírás, sem a felek nem zárják ki a szerződésükben.
Például a kutatási szerződések esetén a törvény kimondja, hogy a kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Akkor nincs szükség hozzájárulásra, ha a közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.
Ha a jogszabály nem zárja ki, akkor miért is zárná ki valaki egy szerződésben a közreműködőt?
Lehet olyan, amikor ténylegesen egy adott személyhez, az ő teljesítéséhez ragaszkodik a megrendelő. Például, ha egy művészi falfestést rendel valaki, akkor ragaszkodhat az általa választott falfestőhöz. Nyilván, ha a konyhát kell fehérre festeni, akkor a közreműködő kizárásának nem sok értelme lenne. Mint ahogyan a legtöbb vállalkozási szerződés esetén sincs értelme kizárni a közreműködő igénybevételének lehetőségét, vagyis az alvállalkozót. A lényeg ugyanis, hogy a megrendelt munka a kívánt minőségben és határidőben elkészüljön. Ehhez pedig sok esetben szükség lehet az alvállalkozókra.
