2023.08.18.
Az egy éve tartó csökkenés után a különadók fokozatos kivezetésével találhat magára a gazdaság - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint a gazdaság túlfűtöttségét kellett volna elkerülni. Parragh László az Iparkamara elnöke a túlfűtöttséget elismeri, de azt mondta, hogy az infláció letörésének ára éppen a recesszió. Az ATV Híradó riportja.
"A recesszió egy olyan alkalmazkodási szakasz, amelyre egy túlfűtött gazdaságban szükség van"
- mondta Parragh László a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában. A Portfolio vezető elemzője szerint azonban épp a gazdaság túlhevítését kellett volna elkerülni.
Madár István kiemelte, látható, hogy a kormányzat sem feltétlenül értett ezzel egyet, mivel eredetileg az idei évre vonatkozóan 1,5 százalékos növekedést, de mindenképpen a recesszió elkerülését tűzte ki célul. "Tehát úgy tűnik, hogy a kormányzat, a gazdaságpolitika is azt gondolta, nem kell a helyzet normalizálódásához ilyen durva lassulás, mint amit a magyar gazdaság most elszenvedni kénytelen" - tette hozzá a Portfolio vezető elemzője.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy
az infláció mérséklődése nem jelenti az árak csökkenését, hanem a drágulás mértékének lassulását jelenti. Az elmúlt egy évben gyorsabban növekedtek az árak, mint a bérek.
"Ez a folyamat valamikor augusztus-szeptember környékén szakad meg, hiszen, ahogy az infláció látványosan csökken és 15 százalék körüli szintre süllyed a nyár végére, úgy az átlagos bérnövekedési ütem ezt meg fogja haladni" - hangsúlyozta.
A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a recesszióból a különadók kivezetésével lehet kilábalni.
"A jövő évben egy már emelkedő reálbérnél, a belső kereslet emelkedésével és ezeknek a különadóknak, válságadóknak a fokozatos kivezetésével magára találhat a gazdaság" - forgalmazott az ATV Híradó stábjának Perlusz László főtitkár.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a jelenleg tapasztalható gazdasági visszaesés azért alakulhatott ki, mert a bérek nem megfelelő módon emelkedtek, ez pedig a fogyasztás visszaesését eredményezte.
"A magyar kormány még mindig azt mondja, hogy az idei évre várhatóan pozitív marad a GDP növekedés, mi is ebben reménykedünk, hiszen ez pozitívan befolyásolja majd a tárgyalásokat. Ehhez pedig szükséges szerintünk a pozitív GDP növekedéshez az, hogy a magyar bérek jobban emelkedjenek az eddigiekhez képest"
- mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
Ezzel szemben azonban a volt jegybankelnök biztos benne, hogy az idén nem lesz akkora növekedés, mint amekkorára a kormány számít. "Nem lesz egy gyors visszapattanás és főként nem lesz 1,5 százalékos gazdasági növekedés idén, ami a kormány változatlan prognózisa" - hangsúlyozta Bodnár Zoltán, a DK árnyék-pénzügyminisztere.
Az idei minimálbér 16, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal növekedett, miközben az infláció 18 százalék körül várható. A szakszervezeti szövetség azt szeretné, hogy ezt kompenzálja még 2023-ban egy új, évközi megállapodás, ami a minimálbérek ekkora mértékű emelését teszi lehetővé.
