2023.05.29.
A fogyasztói árak tavalyi sokkszerű emelkedése és idén várható tetőzése felveti a kérdést, hogy az MNB helyesen teszi-e, ha magas kamatokkal védekezik az áremelkedés ellen, vagy inkább a növekedés gyorsítására kellene inkább a hangsúlyt helyeznie? – teszi fel a kérdéseket a GKI.
Sokáig inkább a növekedést pártolta a monetáris politika, maga is hozzájárulva a túlkereslethez (növekedési hitelprogramok, gyenge forint). A gyorsuló áremelkedés azonban visszatérítette a jegybankot a hagyományos terepére, a forint védelmére.
Az MNB monetáris politika 2021-22-ben széles bázison próbálta fékezni a keresletet, majd amikor ezek nem jártak sikerrel, a kamatemelés fegyveréhez nyúlt. Ennek számos előnye van a kereslet visszafogása tekintetében. Egyrészt a hitelfelvételek drágításán keresztül csökkenti a túlfogyasztást, másrészt a magas kamatok a megtakarításokat is ösztönzik, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kereslet egy része később valósuljon meg.
Van egy harmadik hatása is a magas kamatoknak: növeli a rövidtávú tőkebeáramlást (főleg az állampapír piacra, amely leköveti az MNB kamatdöntéseit). Ennek hatására pedig erősödik a forint a külföldi pénznemekhez (euró, dollár stb.) képest, ami olcsóbbá teszi az importot, s így hozzájárul az árak mérsékléséhez.
A GKI makro modellje segítségével megvizsgálta, hogy a fel- és leértékelődés hogyan hat a fogyasztói árindexre. Ehhez egy statisztikai modell alkottak, mivel az figyelembe veszi az időbeli késleltetéseket is a hatások vizsgálatánál. Ez alapján megállapítható, hogy a forint árfolyamának változása 2-3 hónapon belül megjelenik a fogyasztói árindexben és 5 hónap múlva ér a csúcsra.
Ekkor 1 százalék korábbi forint árfolyamváltozás 0,35 százalék fogyasztói árindex változást okoz. Ez alapján a tavaly októberi szinthez képest 10 százalék-ot erősödő forint önmagában 3,5 százalékponttal mérsékelte a márciusi fogyasztó árindexet (ha az egyéb körülmények változásaitól eltekintünk), vagyis az a mért 25,2 százalék helyett 28,7 százalék lett volna.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az MNB kamatemelései jelentős mértékben javítottak a hazai inflációs helyzeten részben közvetlenül a kereslet visszafogásán keresztül, részben közvetve, az árfolyam erősítésén keresztül. Emellett az állami túlköltekezést, bár megállítani nem tudta, de legalább mérsékelte a megemelkedő kamatkiadások révén. (GKI)
