2023.01.31.
Az Európai Tanács azt ajánlja, hogy a tagállamok gondoskodjanak stabil szociális védőhálókról és ha szükséges, erősítsék meg azokat, kapcsolják össze a megfelelő jövedelemtámogatást és a természetbeni ellátásokat, és biztosítsanak hozzáférést a támogató és az alapvető szolgáltatásokhoz.
Az ajánlás célja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem, továbbá a magas foglalkoztatottsági szintre való törekvés, mégpedig azáltal, hogy minimumjövedelem útján előmozdítja az elegendő forrással nem rendelkező személyek számára a megfelelő jövedelemtámogatást, a támogató és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést, valamint a munkaképes személyek munkaerő-piaci integrációját.
Ajánlás a szociális védőhálók megerősítésére
Bár valamennyi tagállamban működik szociális védőháló, az ezek hozzáférhetővé és megfelelővé tétele terén elért haladás nem egyenletes. Az Európai Tanács ezért azt ajánlja, hogy a tagállamok gondoskodjanak stabil szociális védőhálókról, és adott esetben erősítsék meg azokat, összekapcsolva a megfelelő jövedelemtámogatást – minimumjövedelem-juttatások és egyéb kapcsolódó pénzbeli ellátások révén – és a természetbeni ellátásokat, és hozzáférést biztosítva a támogató és az alapvető szolgáltatásokhoz. A tagállamok számára ajánlott, hogy a nemzeti joggal összhangban meghatározott átlátható és megalapozott módszertan segítségével, valamint az érdekelt felek bevonásával határozzák meg a minimumjövedelem szintjét, figyelembe véve az összes jövedelemforrást, a háztartások sajátos szükségleteit és hátrányos helyzetét, az alacsony keresetűek vagy minimálbért keresők jövedelmét, az életszínvonalat, a vásárlóerőt, valamint az árszinteket és azok alakulását. A nemek közötti egyenlőségnek, a jövedelembiztonságnak és a gazdasági függetlenségnek a nők, a fiatal felnőttek és a fogyatékossággal élő személyek tekintetében való előmozdítása érdekében a Tanács ajánlja továbbá, hogy kérelmezni lehessen azt, hogy a minimumjövedelmet a háztartás egyes tagjainak nyújtsák.
Ajánlott emellett, hogy a tagállamok az államháztartás fenntarthatóságának megőrzése mellett legkésőbb 2030-ig fokozatosan érjék el a jövedelemtámogatás megfelelő szintjét. A tagállamoknak továbbá rendszeresen felül kell vizsgálniuk és adott esetben ki kell igazítaniuk a minimumjövedelem szintjét annak érdekében, hogy fenntartsák annak megfelelőségét. Gazdasági visszaesés idején a minimumjövedelem kialakításának rugalmassága fontos szerepet tölthet be a kedvezőtlen társadalmi következmények enyhítésében, és stabilizáló szerepet játszhat a gazdaságban.
A minimumjövedelem jelentősége
A minimumjövedelem kulcsfontosságú eleme a szegénységből és a kirekesztődésből való kilábalásra irányuló stratégiáknak. Gazdasági válság idején hozzájárul továbbá a fenntartható és inkluzív helyreállítás támogatásához. Az erős szociális védőhálók nemcsak javítják a munkaerőpiactól leginkább eltávolodott személyek számára a szociális és egészségügyi eredményeket, hanem tartós társadalmi és gazdasági előnyöket is biztosítanak az Európai Unió számára, méltányosabb, összetartóbb és reziliensebb társadalmakat hozva létre.
Bár az elmúlt évtizedben történt némi előrelépés, 2021-ben még mindig több mint 95,4 millió személy volt kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának, és e kockázat a nők esetében magasabb. A Covid19-világjárvány rávilágított a megfelelő és célzott szociális biztonsági hálók társadalmi és gazdasági előnyeire. A járvány megfékezésére irányuló intézkedések ugyanis aránytalanul sújtották a nőket és a hátrányos helyzetű csoportokat, különösen az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés tekintetében. Oroszország Ukrajna ellen folytatott jogellenes és indokolatlan agresszív háborúja az energiaárak, majd az infláció ugrásszerű növekedését eredményezte, és ez további hatással van az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokra – olvasható a Tanács közleményében.
