VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában

2023.09.11.

312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában

Még nem lehet tudni, hogy milyen ajánlatok kerülnek asztalra a bértárgyalásokon, a recesszió miatt nehéz menet lesz az alku.

A legnehezebb kérdés a minimálbér és a garantált bérminimum emelése kapcsán, hogy mennyi legyen ez, és mikortól lépjen életbe – válaszolta lapunk kérdésére Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke azok után, hogy a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett gyorsjelentésében 16,4 százalékra mérték a mögöttünk álló hónapban a fogyasztói árak emelkedését tavaly augusztushoz képest.

A szakszervezeteknek az éves inflációs mérték a fontos, nem az augusztusi érték. A legnagyobb nehézséget az okozza a bértárgyalásokon, hogy jövő év februárjában derül ki az idei éves infláció mértéke, márpedig ez a döntő. A hamarosan kezdődő őszi egyeztetéseken a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és kormánynak előzetesen egy olyan értékben kellene megállapodni a pénzromlás mértékéről, amit mindenki elfogad. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ezért nincs könnyű helyzetben.

A szakszervezetek még a VKF tárgyalások előtt kétoldalú egyeztetést kezdeményeznek a munkáltatókkal, és itt kiderülhet, hogy a szakszervezeti javaslatok közül melyiket tudja támogatni az másik fél – mondta el Mészáros Melinda. Ez lehet a későbbi döntés előszobája, és iránymutató lehet, hogy már ebben az évben emelkedik-e a minimálbér, vagy a korrekciókat csak a jövő évi bértárgyalásokon veszik figyelembe. A korrekció szükségességében a felek egyetértettek az augusztus 30-ai tárgyaláson, ám ennél sokkal tovább nem jutottak. Éppen a konkrét gazdasági mérőszámok hiánya miatt. A GDP stagnálása miatt könnyen elképzelhető,

hogy a bértárgyalásokon csak az inflációval kell számolni 

– mondta a szakszervezeti vezető.

Felvetődött a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvasztásának lehetősége, ami szakszervezeti  javaslat, ám az elképzelést a munkaadói oldal nem támogatja. Bizonyára azért, mert a főként a mikrovállalkozások számára – ezek jelentős számban vannak jelen a hazai gazdaságban – szinte megoldhatatlan volna kigazdálkodni,

ha a minimálbér jelenlegi 232 ezer forintos bruttó összege 312 ezer forintra emelkedne 

– jelezte a Liga vezetője, miközben a munkahelyek megtartása elemi érdek.

A munkaadói oldal elismeri, hogy az éves infláció mértéke valószínűleg meg fogja haladni a korábbi bérmegállapodáskor prognosztizált 15 százalékos szintet, amit Perlusz László, a VOSZ főtitkára azzal egészített ki, hogy a szakszervezetekkel folytatott nyár végi tárgyaláson továbbra is csak előzetes becslések álltak rendelkezésre az éves inflációról és a GDP változásáról. Megbízható prognózisok hiányában pedig a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről nem lehet dönteni. Ebben tehát nincs vita a munkaadók és a munkavállakók között. A kormány szeptemberre ígérte a béremelési számításokhoz szükséges megbízható adatok szállítását. A VOSZ nincs a béremelés ellen, mégis látni kell, hogy a magyar gazdaság stagnálás közeli állapotban működik, a KKV-szektor nagy valószínűség szerint recesszió előtt áll. Ebben a helyzetben nem szabad újabb költségsokkal riasztani a hazai kis- és közepes nagyságú vállalkozásokat. Olyan megoldást kell találni, ami segíti, hogy a munkaadók és a munkavállalók is túléljék ezt az évet és jövőre, a remélt egyszámjegyű infláció és beinduló gazdasági növekedés jellemezte fellendüléskor működő vállalkozásokat és megőrzött munkahelyeket találjunk – jelezte a főtitkár.

A bérkorrekció mértékének kérdésére, és arra, hogy ez idén év közben megtörténhet-e, Perlusz László úgy válaszolt: egyelőre semmi elől nem zárkózik el a VOSZ. Teljesen egységes a munkaadói oldal, hogy béremelési kérdések kizárólag egyben tárgyalhatóak. Vagyis az idei a jövő évivel. Akár konkrét javaslatként is megfogalmazódhat, hogy vizsgálják meg annak a hatását is, ha béremelés helyett célzottan a minimálbért keresők esetében adó- és járulékcsökkentést vezetnének be. A főtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy az általános járulékcsökkenésre vonatkozó javaslat most vélhetően irreális volna, mert százmilliárdokkal apasztaná az amúgy is nehéz helyzetben lévő központi költségvetés bevételeit. A jóval kisebb költségtényező miatt a minimálbért keresők esetében a célzott közteher-csökkentés viszont járható út volna akár munkavállalói oldalon, akár úgy, hogy az őket foglalkoztató munkaadók mentesülnének a béremelés és az ahhoz kapcsolódó járulékok többletterheitől a legkisebb kötelező bérek korrekciója esetén.

Ilyen módon segíteni lehetne a legalacsonyabb keresetűeknek, úgy, hogy mindez kímélné az amúgy is megtépázott magyar vállalkozói szférát és nem támasztana mesterségesen gerjesztett keresletet sem, így elkerülhető lenne az ár-bér-spirál kialakulása. Ennek kialakulása azzal a veszéllyel járhatna, hogy megakaszthatja az inflációcsökkentést – zárta szavait Perlusz László.

 

vissza