2023.09.13.
Megszavazta a megújulóenergia-irányelv módosítását az Európai Parlament.
- Az uniós energiaszükségletnek az eddiginél magasabb, legalább 42,5 százalékát, de ha lehet, 45 százalékát kellene megújuló energiaforrásokból fedezni az új jogszabály szerint.
- Ennek elérése érdekében a most elfogadott szabályok egyszerűsítik a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó engedélyezési és közigazgatási eljárásokat.
- Az új üzemanyagok elterjedésével a közlekedésben várhatóan 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Az Európai Parlament által elfogadott, a tagállamokból álló Tanáccsal már informálisan egyeztetett jogszabály-módosítás célja, hogy 2030-ra 42,5 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások aránya az EU végső energiafogyasztásán belül. Ezzel együtt a képviselők 45 százalékos részarányt tartanának kívánatosnak az egyes tagállamokban – olvasható a Parlament közleményében.
A tervezett intézkedéseknek köszönhetően gyorsabb lesz az új erőművek, például a nap vagy a szél energiáját hasznosító létesítmények, valamint a meglévő rendszerek átalakításának engedélyeztetése is. A nemzeti hatóságoknak 12 hónapon belül le kell folytatniuk az új létesítmények engedélyeztetési eljárását, amennyiben azok megújuló energiaforrások hasznosítására kijelölt célterületen találhatók. Az eljárás időtartama máshol sem haladhatja meg a 24 hónapot.
A megújuló energiaforrások térnyerésétől azt várják a jogalkotók, hogy a közlekedési ágazatban 2030-ig 14,5 százalékkal csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása a korszerű bioüzemanyagok és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok, például a hidrogén nagyobb arányú használatával.
A parlamenti módosítások miatt a tagállamoknak innovatív megújulóenergia-technológiákat kell majd alkalmazniuk az újonnan telepített megújulóenergia-kapacitások legalább 5 százalékában. A Ház emellett a kritériumok szigorítását szorgalmazta a biomassza felhasználására vonatkozóan, hogy az EU ne támogasson nem fenntartható gyakorlatokat. A képviselők véleménye szerint a biomassza-kitermelést úgy kell végezni, hogy az ne károsítsa a talajminőséget és a biológiai sokféleséget.
„A nagyobb energiafüggetlenség és a CO2-csökkentés érdekében megemeltük a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseinket. Ez az irányelv azt bizonyítja, hogy Brüsszel egyszerre tud bürokráciamentes és pragmatikus lenni. A megújuló energiaforrásokat kiemelt közérdeknek nyilvánítottuk, és ezzel egyszerűsítettük az engedélyezési folyamatot. Fókuszunkban a szélenergia, a fotovoltatika, a vízenergia, a geotermikus energia és az árapály-áramlatok állnak. A fából származó biomassza továbbra is megújuló energiának minősül. A »pozitív csend« elvének megfelelően a beruházásokat jóváhagyottnak tekintik, ha nincs adminisztratív visszajelzés. A jövő tágas, semmi sem lehetetlen. Most sürgősen szükségünk van az uniós villamosenergia-piac kialakítására és a hidrogénre való azonnali átállásra a zöldebb átmenet érdekében” – mondta el a jelentéstevő Markus Pieper (EPP, Németország).
