2024.03.06.
A vállalkozók kérését meghallgatva és a csökkenő kamatkörnyezetre reagálva az eddigi 5 százalékról 3,5 százalékra javasolja csökkenteni a Széchenyi Kártya Program hiteleinek a kamatát a programot koordináló KAVOSZ Zrt. Az MNB adatai szerint a tavalyi első félévi 56% után a negyedik negyedévben is 41% volt a támogatott termékek aránya a kkv-hitelezésben, nem kis jelentősége lenne tehát egy ilyen lépésnek, aminek a lehetőségét már vizsgálja is a kormányzat.
Krisán László: Tegnap zajlott le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2024. évi Gazdasági évnyitója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök mellett részt vett két gazdasággal foglalkozó miniszter, Varga Mihály és Nagy Márton is, a szervezet elnöke, Parragh László pedig bemutatta a gazdaság számára sarokpontot jelentő programokat. A Széchenyi Kártya esetében egyértelműen felmerült az az igény, hogy
igazítsuk hozzá a vállalkozások számára elérhető támogatott hitelek kamatát a kamatkörnyezet változásához.
A jegybanki alapkamat végre 10% alá csökkentése adta meg a hozzánk forduló vállalkozók számára azt a nagyon erőteljesen jelzést, amely alapján jó szokásunkhoz híven aggregáltuk igényeiket, és javaslatot tettünk tegnap arra, hogy az eddigi fix 5%-os hitelkamatot mielőbb 3,5%-ra csökkentsük a Széchenyi Kártya Programban.
Hogyan fogadta a kormány a javaslatot?
Közmegegyezés van arról, hogy 15% feletti piaci kamatok mellett nincs élet a hitelpiacon, és bár azóta enyhültek a feltételek a bankoknál, jellemzően még mindig túl magasak a hitelköltségek számos vállalkozói hitelcél, köztük beruházás megvalósításához.
A kormány nyitottan fogadta az elképzelésünket, a számítások és az egyeztetések máris megkezdődtek.
Ha zöld lámpát kapunk, akkor rohammunkával nagyon rövid idő alatt lehetővé tudjuk tenni az átállást az alacsonyabb kamatokra. Nem a saját fejünk után megyünk: a vállalkozások mögött emberi történetek és családok állnak, naponta 400-600 vállalkozást hallgatunk meg, és az ő igényeiket aggregáljuk. A magyar kkv-k biztosítják a foglalkoztatás a foglalkoztatás kétharmadát, a GDP 55%-át és az exportunk 30%-át.
Nem a 3,5%-ra csökkenő hitelkamat lenne az idei első félév egyedüli változása.
Így igaz, a program feltételei számos ponton bőkezűbbé váltak az utóbbi időszakban. A normál és agrárcélú beruházási hiteleinek felső határát 1 milliárdról 1,4 milliárdra emeltük, a zöld beruházási hitelcélok ügyfélkamatát 5%-ról 1,5%-ra csökkentettük. A fuvarozási cégek számára a maximális hitelösszegét a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Likviditási hitel esetében az árbevétel eddigi 25%-áról 35%-ára növeltük. A Széchenyi Mikrohitel maximális összegét 100 millió forintra emeltük, és a tisztán elektromos járművek vásárlására is elérhetővé tettük, maximum nettó 25 millió forint vételár korlát mellett. Mindemellett a Garantiqa Hitelgarancia és az AVHGA jelentősen csökkentette a kkv-hiteleinek a garanciadíját, így beruházási hitelcélok esetében annak mértéke nullára csökkent, nem kis könnyítést nyújtva ezzel a cégeknek.
Mekkora manapság a Széchenyi Kártya Program jelentősége a kkv-hitelezésben?
Az MNB adatai szerint az első félévi 56% után még a negyedik negyedévben is 41% volt a támogatott termékek aránya a kkv-hitelezésben, és ebben döntő jelentősége van a Széchenyi Kártya Programnak. Az idei első két hónapban már több mint 11 ezer hitelkérelmet fogadtunk be közel 370 milliárd forint értékben. Míg 2022-ben 80 ezer hitelkérelmet fogadtunk be 2900 milliárd forint értékben, tavaly 75 ezret 2800 milliárd forint összegben, ami a jelentősen romló gazdasági környezetben óriási eredmény.
A megkötött hitelszerződések volumene mindkét évben 1800 milliárd forint volt.
Meghökkentett ugyanakkor, hogy az MNB szakértőinek egyik állítása szerint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramban összesen 28 százalék, a Széchenyi Kártya Programban pedig csupán 6 százalék a beruházási célú hitelek aránya. Ez az adat egyszerűen nem stimmel: darabszámban 24%, szerződött összegben 19% volt az arány, ami szintén jelentős eredmény akkor, amikor rendkívül alacsony szintre csökkent a beruházási ráta. Erős üzenet ez arra, hogy a vállalkozók a legnehezebb időszakban is rendelkeznek jövőképpel és a megvalósításához szükséges elhatározással.
Megengedheti magának az állami költségvetés, hogy növelje a kamattámogatási kiadásokat?
A fiskális korlátokat természetesen mindenkinek figyelembe kell vennie.
A kamattámogatások növeléséről és a hitelezés ösztönzéséről szóló döntés viszont olyan gazdaságstratégiai elköteleződés, amely a hitelezés gazdasági növekedéshez való hozzájárulásán keresztül többszörösen megtérül.
A Széchenyi Kártya Program tavaly a számítások szerint csaknem 1%-kal járult hozzá a gazdasági teljesítményhez. Akkor van létjogosultsága alacsonyabb ügyfélkamatra feljogosítást kérni a kormányzattól, amikor a kamatkörnyezet nagyobb mozgástért tesz lehetővé. Mára megérkeztünk ide.
Év közepéig tart a mostani uniós átmeneti keresztrendszer, a TCTF, amely lehetővé teszi a bőkezű kamattámogatásokat. Milyenek a remények ennek meghosszabbítására?
Csapataink harcban állnak, mondhatnám. Folyamatosan adunk inputokat az Európai Unióval tárgyaló kormányzati szerveknek arról, miért tartanánk indokoltnak a támogatási keretrendszer meghosszabbítását. Úgy látjuk, hogy a német vagy a dél-európai vállalkozók szervezetei is hasonlóan gondolkodnak annak ellenére, hogy
egy legutóbbi uniós dokumentumban a keretrendszer kapcsán az az állítás állt, hogy a válságnak vége. Jelentem, nincs így,
bizonyos szempontból még akár a nehezén sincsenek túl a magyar vállalkozások. Ha minden határon átívelő erőfeszítés ellenére megszűnne a mostani program, akkor az általunk húsz éven át követett de minimis szabályokhoz kellene visszatérnünk. Ez a vállalkozások számára a maximális hitelösszeg csökkentését jelentené, ugyanakkor számosságukban a cégek nagy részét nem érintené, tragédiát tehát nem okozna. Mégis erősen bízunk benne, hogy az uniós feltételek az év második felében és utána is fennmaradnak arra, hogy a vállalkozások kedvező feltételű hitelekkel segítsük.
