2023.07.21.
Habár korábban júliusban tervezték összehívni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, augusztus vége előtt erre biztosan nem kerül sor, amivel az esélye is jelentősen csökkent egy évközi minimálbér-emelésnek – tudta meg a Világgazdaság. Ha lenne is egy megállapodás, október előtt valószínűleg nem lépne életbe, akkorra ráadásul már el kell indulniuk a jövő évi tárgyalásoknak.
A magas infláció június elején ismét egy asztalhoz ültette a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevőit. A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselőiből álló testület azok után tartott tapogatózó egyeztetéseket, hogy a minimálbérek vásárlóereje az év eleje óta folyamatosan csökken. A minimálbér 16, a garantált bérminimum 14 százalékos, a múlt évi bérmegállapodásban rögzített növekedése még mindig alatta van az inflációnak, amelyjanuár óta végig 20 százalék fölött tartózkodott.
Bár a szakszervezeti oldal a nyár elején még bizakodó volt, mivel a munkaadók sem zárkóztak el a tárgyalásoktól,
azzal, hogy augusztus végére tolódik a VKF, szinte minimális az esélye annak, hogy bármilyen megállapodás legyen egy évközi emelésről, ugyanis ezzel összecsúsznak az idei és jövő minimálbérről szóló egyeztetések.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaság érdeklődésére a késlekedést azzal magyarázta, hogy egyelőre nincsenek meg azok az első féléves adatok, amelyek birtokában érdemben tudnának egyeztetni, ráadásul augusztus közepe táján a kormányzat is teljesen leáll, tehát egyedül a hónap végi időpont maradt, amikor meg lehet tartani a VKF-et. Továbbra is az infláció éves átlagos alakulása a kérdéses, amely a kabinet várakozása szerint még mindig 15 százalék, ez azonban az elemzők által prognosztizált 18 százalékos körüli ütemtől elmarad. Mészáros Melinda szerint legjobb esetben is stagnálás lehet éves szinten a bérek váráslóerejében.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta, különböző forgatókönyveket készítettek arra az esetre, ha júliusban meg tudtak volna állapodni, de már most látszik, hogy ez torlódást fog okozni. Ugyanis ha augusztus végén ülnek össze, és bármiféle sikeres tárgyalást lebonyolítanak, az egy hónap, tehát legjobb esetben is október lenne, mire az hatályba lépne.
Nyilvánvalóan fel fog vetődni a munkáltatók részéről, hogy arra a pár hónapra már nem kellene módosítani a megállapodást
– mondta a munkavállalói oldal képviselője. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára június középén lapunknak ugyanezt pedzegette, amikor arról beszélt, hogy egy évközi emelés számos adminisztratív pluszteherrel jár a cégekre nézve, amelyeknek üzleti vagy költségtervüket újra kellene írniuk. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke pedig egyenesen a vágy kategóriájába sorolta.
Ezzel együtt Palkovics Imre hangsúlyozta, a Munkástanácsok véleménye az, hogy nem muszáj bérként kifizetni a különbözetet, lehet egy összegű kifizetést meglépni. „Egy a lényeg, hogy a munkavállalók reálveszteségét még idén pótolni lehessen. Valószínűleg felvetődik a munkaadók részéről, hogy a jövő évi tárgyalások során kompenzáljanak, de azt mi nem tudjuk elfogadni” – fogalmazott.
Mészáros Melinda arról is beszélt, hogy kivárás a jellemző a munkavállalók körében, példaként említette, hogy van olyan cég, ahol a fluktuáció idén lesz a legalacsonyabb az elmúlt tíz évben. Szerinte a munkahelyváltás lebegtetése sok helyen csak a szavak szintjén van meg, „úgy tűnik, hogy kezd felértékelődni a munkahely biztonsága” – jegyezte meg.
