Az Európai Bizottság december 13-án két határozatot fogadott el Magyarországgal és az ország jogállamisági helyzetével kapcsolatban. Az egyik a magyar igazságügyi reformmal kapcsolatos horizontális feljogosító feltételekre, a másik pedig a költségvetési feltételrendszerre vonatkozik. E bizottsági határozatok összhangban vannak a Bizottság és a Tanács által 2022 decemberében elindított folyamatokkal.

Bírói függetlenség

A Magyarország programjaihoz rendelt kohéziós politikai, tengerügyi és halászati, valamint belügyi alapok elfogadásáról szóló, 2022. december 22-i határozataiban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt számos aggályos pont, többek között a bírói függetlenséget érintő kérdések miatt. Alapos értékelést és a magyar kormánnyal folytatott többszöri egyeztetést követően a Bizottság úgy látja, hogy Magyarország végrehajtotta azokat az intézkedéseket, amelyek megtételére kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélhesse meg, hogy a bírói függetlenséget érintően az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos feljogosító feltétel teljesült. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó finanszírozás megfelelő részének blokkolása véget ér, ezért Magyarország immár akár 10,2 milliárd euró összegű visszatérítést is igényelhet – olvasható a Bizottság közleményében.

A tagállamoknak a kohéziós politikai finanszírozás teljes időtartama alatt biztosítaniuk kell a feljogosító feltételek teljesülését. A Bizottság szorosan és folyamatosan figyelemmel fogja kísérni a Magyarország által bevezetett intézkedések alkalmazását, különösen ellenőrzések, az érdekelt felekkel való tevékeny együttműködés és a monitoringbizottságokban való aktív részvétel révén. Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó horizontális feljogosító feltétel már nem teljesül, ismét dönthet úgy, hogy blokkolja a finanszírozást.

Jogállamisági elvek

A Tanács a Bizottság javaslata nyomán 2022. december 15-én költségvetés-védelmi intézkedéseket is elfogadott a költségvetési feltételrendszer alapján az uniós büdzsé védelmében a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szemben. Ezek az intézkedések a magyarországi jogállamiság elveihez kapcsolódnak a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség, a korrupció elleni küzdelem és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok területén. A Magyarországgal folytatott rendszeres egyeztetések ellenére a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem orvosolta a jogállamiság elveinek azon megsértéseit, amelyek miatt a Tanács még 2022 decemberében intézkedéseket fogadott el. Ezért a Bizottságnak nem áll módjában a Magyarország elleni intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését javasolni. Mindez azt jelenti, hogy három, 6,3 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kohéziós politikai program továbbra is felfüggesztve marad, így Magyarország egyelőre nem fér hozzá ezekhez a pénzeszközökhöz.

Emellett a Tanács 2022. december 15-én jóváhagyta a magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervet. Helyreállítási és rezilienciaépítési tervében Magyarország 27 „szupermérföldkövet” vállalt az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a bírói függetlenség megszilárdítása érdekében. Ezek a „szupermérföldkövek” változatlanok maradnak Magyarország felülvizsgált tervében (ezt a Tanács 2023. december 15-én hagyta jóvá), és a REPowerEU-fejezetet is érintik. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv 27 „szupermérföldköve” közül 4 a bírói függetlenségére vonatkozik, és összhangban van a Bizottság által az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételek tekintetében Magyarországtól kért intézkedésekkel, 21 „szupermérföldkő” pedig a költségvetési feltételrendszer keretében meghozandó korrekciós intézkedéseknek felel meg. Tekintettel arra, hogy e „szupermérföldköveket” nem sikerült teljes mértékben elérni, a kifizetési kérelmek egyelőre nem teljesíthetők.

A Magyarország elől továbbra is zárolt finanszírozás összege mintegy 21 milliárd eurót tesz ki.

Biztosok mondták

Didier Reynders,a jogérvényesülésért felelős biztos: „Szolgálataimmal együtt szorosan együttműködtünk magyar partnereinkkel annak érdekében, hogy az igazságügyi reformok teljes mértékben megfeleljenek a közösen egyeztetett követelményeknek. Örömömmel jelenthetem, hogy sikerült elérnünk ezt a célt. Elegendő garanciát kaptunk arra, hogy kijelentsük: Magyarországon erősödni fog a bírói függetlenség. A mostani határozattal azonban még nem ért véget a folyamat. Továbbra is gondosan nyomon követjük majd a helyzet alakulását, és időben reagálni fogunk, ha visszalépést tapasztalnánk.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos: „A Bizottság szorosan és folyamatosan nyomon fogja követni a magyar igazságszolgáltatási rendszer reformjának tényleges végrehajtását. Kiértékeljük majd, hogy az intézkedések hatékonyan biztosítják-e, hogy az uniós kohéziós politika, a tengerészeti és halászati szakpolitika, valamint a belügyek keretében elindított, nem zárolt programok végrehajtása megfeleljen az Alapjogi Chartának. Amennyiben a Bizottság bármikor arra a következtetésre jut, hogy a Chartával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel a bírói függetlenség tekintetében már nem teljesül, a vonatkozó kiadások visszatérítéséhez nem fog hozzájárulni.”

Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos: „A mai napon naprakész tájékoztatást adunk azokról az uniós forrásokról, amelyeket a jogállamisággal kapcsolatos kockázatok miatt a Tanács egy évvel ezelőtt a feltételrendszerről szóló rendelet értelmében blokkolt. Sajnálatos módon a helyzet nem változott, ezért a zárolás változatlanul érvényben marad. Továbbra is szoros kapcsolatban állunk a magyar hatóságokkal, és reménykedünk a mihamarabbi megoldásban.”

A bírói függetlenséggel kapcsolatos reformok

Az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltételt illetően a bírói függetlenség terén feltárt hiányosságok kezelése érdekében Magyarország olyan szabályozást fogadott el, amely jelentősen megerősíti a bírói függetlenséget az országban. Ez a reform megfelel a Magyarország által a helyreállítási és rezilienciaépítési tervében tett kötelezettségvállalásoknak.

2023. július 18-án Magyarország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a bírói függetlenség területén teljesülnek a feljogosító feltételek. A Bizottságnak 3 hónap állt rendelkezésére a helyzet értékelésére, és e folyamat keretében több pontosítást is kért a magyar hatóságoktól. A Bizottság által kielégítőnek ítélt információk kézhezvételét és alapos értékelést követően a Bizottság úgy látja, hogy Magyarország végrehajtotta azokat az intézkedéseket, amelyek megtételére kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélhesse meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos feljogosító feltétel teljesült. 

A bírói függetlenség megerősítését célzó intézkedések közé tartoznak különösen a következők:
– a független Országos Bírói Tanács hatáskörének növelése az indokolatlan befolyás és a diszkrecionális döntések korlátozása, valamint a bíróságok tárgyilagosabb és átláthatóbb igazgatásának biztosítása érdekében;
– a Kúria működési reformja a politikai befolyás kockázatának csökkentése érdekében;
– az Alkotmánybíróság szerepének megszüntetése a jogerős bírósági határozatok hatóságok kezdeményezésére történő felülvizsgálatában;
– a Kúria azon lehetőségének megszüntetése, hogy felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.

Annak ellenére, hogy Magyarország eredményeket ért el a bírói függetlenség biztosítása terén, a Bizottság még mindig aggályosnak tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétellel összefüggő egyéb területeket. Ezek az aggályok az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, a tudományos élet szabadságát fenyegető súlyos kockázatok és a menedékjogi problémák miatt állnak fenn. Amíg a problémák nem kerülnek rendezésre, a horizontális feljogosító feltétel nem teljesül; így a Bizottság több program esetében sem tudja visszatéríteni a kapcsolódó kiadásokat.

Költségvetési feltételrendszer-mechanizmus

A Tanács 2022 december 15-én határozatot fogadott el, amelyben felvázolta az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek Magyarország általi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedéseket. Ezek a jogsértések a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás, az összeférhetetlenség és a korrupció elleni küzdelem területén történtek.

Az említett intézkedések a kohéziós politika keretébe tartozó három operatív programhoz rendelt, mintegy 6,3 milliárd euró összegű költségvetési kötelezettségvállalás felfüggesztését is magukban foglalták. Az intézkedések ezenkívül a közvetlen vagy közvetett irányítás keretében végrehajtott uniós finanszírozás összefüggésében megtiltják új jogi kötelezettségek vállalását az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (és az általuk fenntartott szervezetekkel).

A határozat felsorolja az összes olyan kérdést, amelyben még jogorvoslatra van szükség; ezek közé tartozik különösen az Integritás Hatóság megbízatásának, a nyilvános vagyonnyilatkozatoknak és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok helyzetének a javítása.

A Bizottság csak akkor javasolhatja a Tanácsnak a Magyarország elleni intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését, ha Magyarország orvosolja az intézkedésekhez vezető problémákat, és értesíti a Bizottságot a korrekciós intézkedések meghozataláról.

Magyarország hivatalos úton mindeddig nem értesítette a Bizottságot arról, hogy a határozat 2022. december 15-i tanácsi elfogadása óta sor került volna bármilyen korrekciós intézkedés meghozatalára. Ezért a feltételrendszerről szóló rendeletben meghatározott eljárást követve a Bizottság egy évvel a tanácsi határozat elfogadása után újraértékelte Magyarország helyzetét, és megerősíti, hogy az uniós költségvetést érintő kockázat 2022 decembere óta változatlan, így a Tanács intézkedéseit nem szükséges kiigazítani vagy megszüntetni – zárul a Bizottság közleménye.