voszborsod

Tisztújító küldöttválasztó gyűlést tartott a VOSZ BAZ. Megyei Szervezete

2021.09.09.

Tisztújító küldöttválasztó gyűlést tartott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagszervezete szerdán. A tagság további öt évre megerősítette elnöki pozíciójában Ádám Imrét és a korábbi, összesen 13 főből álló elnökséget.

A közgyűlésen a megyei elnök beszámolója mellett Perlusz László, a VOSZ főtitkára foglalta össze a munkaadói érdekvédelem területén végzett munkájukat, és beszélt arról az állásfoglalásról is, amelyet a jövő héten kezdődő bértárgyalásokkal kapcsolatban adott ki a VOSZ két további érdekvédelmi szervezettel, az ÁFEOSZ-Coop Szövetséggel és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével közösen.

A versenyképesség a fő cél

Az elmúlt öt év mérlegét megvonva a vállalkozások versenyképességéért végzett munkájukat, illetve az azt erősítő gazdaságpolitikai javaslataikat emelte ki Perlusz László. Mérföldkőnek nevezte a koronavírus-járvány időszakát, megemlítve, hogy a pandémia társadalmi hatásainak csökkentéséből a VOSZ is igyekezett kivenni a részét. Intenzívebbé váltak az egyeztetések a gazdasági kormányzat, a kamarák és a vállalkozói érdekképviseletek között. A tárgyalásokon a párbeszédre törekedtek, és ez vezetett oda, hogy Magyarország gazdasági visszaesése kisebb lett, mint az uniós átlag, és ennek a hozománya, hogy a kilábalásban is jól állunk.

A munkaadók számára a gazdasági élet újraindítása és a vállalkozásfejlesztési források elérhetősége mellett érzékeny téma a jövő évtől érvényes minimálbér. Az előzetes egyeztetések e kérdésben már a nyár közepén elindultak, de a részletekről élesben a jövő héten tárgyalnak először a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

A minimálbér 200 ezer forintra emelése kormányzati felvetésként került be a köztudatba, része lett a nemzeti konzultációnak is, így rendkívül széles körben történt meg a társadalmasítása. A bevezetése ezért már nem is kérdésként, hanem megoldandó feladatként merül föl – fogalmazott Perlusz László.

A főtitkár felidézte, hogy 2016-ban a háromoldalú egyeztetési folyamatot követően a munkavállalók, a munkaadók és a kormányzat között megszületett bérmegállapodás sikeres volt. Az azóta eltelt ötéves időszakban a minimálbér 50 százalékkal, míg a garantált bérminimum 70 százalékkal nőtt, az átlagbérek növekedési üteme pedig a 2017 előtti évek 4-5 százalékos szintjéről 10-12 százalékos szintre emelkedett. A bérmegállapodás első évében, 2017-ben az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum, ami közvetlenül 650-700 ezer embert érintett.

Képgaléria: A VOSZ Megyei Szervezetének tisztújító közgyűlése Miskolcon

A növekedésnek ezt a mértékét bérrobbanásként lehetett értékelni, amelyet a vállalatoknak kell megfizetniük, mégsem okozott csődhullámot, pedig sokan tartottak ettől. Ez azért történhetett meg, mert a gazdasági kormányzat a vállalkozások partnere volt a költségcsökkentésben. Az élőmunkaterhek legnagyobb részét jelentő szociális hozzájárulási adót a 2016-os 27 százalékos szintről az első évben 22 százalékra, majd – azóta folyamatosan csökkentve – 2021-re 15,5 százalékra mérsékelték. Bevezették az egységes, 9 százalékos társasági adót, ami korábban két számjegyű volt.

A VOSZ a nyár elején még azt az álláspontot képviselte, hogy az éppen hogy csak elmúlt járványra tekintettel most ne történjen a 2016-os évhez hasonló mértékű bérrobbanás. Úgy látták, hogy az évente 8-10 százalékos bérnövekedés benne van a gazdaságban, egyszerűen kigazdálkodható, még a megugrott infláció ellenére is.

A főtitkár hozzátette: ha a korábbi, hat évre szóló bérmegállapodási pályán mentek volna tovább – és évi 2 százalékkal csökken a bérekre rakódó járulék –, akkor kétéves időtávlatban látták volna elérhetőnek a 200 ezer forintos minimálbért. Viszont, ahogy fogalmazott, ha nem az egészséges gazdaság fejlődési pályájához illő minimálbér-emelés mellett születik döntés az egyeztető fórumon, akkor gondolkodni kell a munkaadók ellentételezésén, meglátásuk szerint ugyanis a közel 20 százalékos emelést a bérekre rakódó járulékok jelentősebb csökkentésével tudja csak teljesíteni a munkaadók jelentős része. Számítanak arra, hogy a kormányzat ebben a 2016-os bérmegállapodáshoz hasonlóan most is partnere lesz a vállalkozásoknak.

A minap kiadott állásfoglalásukban ezt úgy fogalmazták meg: a jelenleg sok szempontból bizonytalan világgazdasági helyzetben kiemelten fontos a magyar társadalom és gazdaság minden szereplőjének a féken tartott infláció és a stabil és egyben versenyképes hazai fizetőeszköz, a forint. Ezeket a célkitűzéseket egy átgondolt bérmegállapodással segíthetik az érdekképviseletek és a kormányzat.

vissza