2016 óta folyamatosan csökkent az adófajták száma Magyarországon: az akkori 60-ról a 2021. év végére már 51-re sikerült leszorítani a különböző elvonások számát. Sajnos ez a tendencia 2022-ben nem folytatódott, sőt, ennek pont az ellenkezőjét láthattuk: ismét közel hatvanra nőtt az adónemek száma. Ráadásul, az 59-es szám egy konzervatív és visszafogott számítás eredménye – mint ahogyan azt az alábbiakban be is mutatjuk. Ez persze nem meglepő, ha mindezt a tágabb társadalmi, gazdasági fejlemények tükrében nézzük: nőtt a költségvetési hiány, magas az infláció és túl vagyunk egy nagyon sajátos energiapiaci helyzeten is, amelyet egyszerre fémjelzett a különféle energiahordozók hiánya és ezzel párhuzamosan bizonyos energiacégeknek a valóban extra méretű profitja.

A rendkívüli helyzetek pedig láthatóan rendkívüli intézkedéseket igényeltek.

Kata: nincs és mégis van

Régen volt az adózás annyira a közbeszéd homlokterében, mint amikor a katát, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját (majdnem) eltörölték. Bár nézőpont kérdése, hogy ez az adó a fekete jövedelmeket fehérítette vagy a szürkejövedelmeket növelte, a jogalkotó mégis inkább a trükközés melegágyának látta és jobbnak gondolta erőteljesen korlátozni az alkalmazhatóságát. Ugyanakkor a közkeletű vélekedéssel ellentétben a kata adónem nem szűnt meg, csak drasztikusan átalakult, és így immáron csak egy nagyon szűk kör élvezheti annak előnyeit. Azaz, bár sokak számára megszűnt létezni, de ettől még nem lett kevesebb adónk.

A különadó különadója nem új adó

Hazánkban azért is van kódolva, hogy aránylag sok adónem legyen, mert a különadók rendszere immár szinte adópolitikánk tradicionális részévé vált. A múlt évben pedig megismerhettünk egy új kifejezést, a pótadót, ami tulajdonképpen a különadó különadója. Ebbe a nem túl nemes körbe került be a kiskereskedelmi pótadó és a biztosítási pótadó.

Ezeket tekinthetnénk akár teljesen új adónemeknek is, ám szakmai okokból ezt mégsem tartottuk indokoltnak. Ezek az elvonások ugyanis, bár részben új néven és új jogszabályban jelentek meg, mégis már meglévő adóknak a mértékét növelték, úgy, hogy nem változtattak sem az adótárgyon, sem az adóalanyon, sőt még az adóalapon sem. Emiatt ezeket elméleti oldalról nem tekinthetjük különálló adónemeknek, és így nem növelik tovább az adónemek egyébként is jelentősen felduzzadt számát.

Az „igazi” különadók

Születtek azonban a múlt évben is „igazi” különadók, olyanok, amelyek eddig vagy egyáltalán nem léteztek, vagy amelyek régi adónemeket elevenítettek fel. Ilyen a hitelintézeti különadó, a kőolajtermék-előállító különadója, a KÁT/METÁR termelők különadója, a kiegyenlítői kapacitás nyújtását terhelő különadó és a gyógyszergyártók különadója. De, hogy fokozza a definíciós zavart, a kormányzat ilyen különadóként vezette be az (értékpapír-)tranzakciós illetéket és a távközlési pótadót is. Ez utóbbiakat ugyanis már külön adónemeknek tekintettük, mivel más az adóalapjuk (és részben az adótárgyuk is), mint a névadó rokonaiknak.

A különadók között érdekes színfolt a tavaly bevezetett „légitársaságok hozzájárulása”, amely saját magán túlmutató jelentőségűvé vált. Míg az adó egyrészt a légitársaságok és a kormány közötti szópárbaj kereszttüzébe került, addig meglódította az egyik olyan budapesti önkormányzat fantáziáját is, amelynek területén részben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terül el. Vélhetően ugyanis ebből a különadóból merített ihletet, amikor egy olyan települési adót próbált bevezetni, amelynek szintén az utasforgalom képezi az alapját. Ez jelenleg ugyan még nem járt sikerrel, hiszen a Kúria egyelőre felfüggesztette az alkalmazhatóságát, de jól mutatja azt a közkeletű bölcsességet, hogy kellő kreativitás mellett nagyon kevés olyan dolog van, amit ne lehetne megadóztatni.

Adófajták, 2022

1. A forgalmazó és a befektetési alap különadója
2. Általános forgalmi adó
3. Bányajáradék
4. Bevándorlási különadó
5. Biztosítási adó, Biztosítási pótadó
6. Cégautóadó
7. Ebrendészeti hozzájárulás
8. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
9. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
10. Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
11. Építményadó
12. Erdővédelmi járulék
13. Földvédelmi járulék
14. Háztartási munka regisztrációs díja
15. Helyi iparűzési adó (HIPA)
16. Hitelintézeti különadó
17. Hulladéklerakási járulék
18. Gépjárműadó
19. Gyógyszerforgalmazók különadói
20. Gyógyszergyártók különadója
21. Idegenforgalmi adó
22. Illeték
23. Innovációs járulék
24. Játékadó
25. Jövedéki adó
26. Kamarai hozzájárulás
27. KÁT/METÁR termelők különadója
28. Kiegyenlítői kapacitás nyújtását terhelő különadó
29. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
30. Kiskereskedelmi adó, Kiskereskedelmi pótadó
31. Kisvállalati adó (KIVA)
32. Környezetterhelési díj
33. Környezetvédelmi termékdíj
34. Közművezetékek adója
35. Kőolajtermék-előállító különadója
36. Légitársaságok hozzájárulása
37. Magánszemélyek kommunális adója
38. Népegészségügyi termékadó (NETA)
39. Nukleáris hozzájárulás
40. Pénzügyi szervezetek különadója
41. Pénzügyi tranzakciós illeték
42. Regisztrációs adó
43. Rehabilitációs hozzájárulás
44. Reklámadó
45. Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
46. Személyi jövedelemadó (szja)
47. Szerencsejáték felügyeleti díj
48. Szociális hozzájárulási adó (szocho)
49. Táppénz-hozzájárulás
50. Társasági adó (tao)
51. Távközlési adó
52. Távközlési pótadó
53. TB járulék (bizonyos ellátások esetén nyugdíjjárulék)
54. Telekadó
55. Települési adó
56. Tranzakciós illeték
57. Turizmusfejlesztési hozzájárulás
58. Vám
59. Vízkészletjárulék