2024.03.27.
A Kormány 2023 végén terjesztette be az ESG törvényt, ezzel létrehozva a nemzeti ESG keretrendszert, azzal a céllal, hogy a magyar vállalatok versenyképessége garantált legyen a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során is. A jogszabály egyben rendelkezett a Nemzeti ESG Tanács létrehozásáról is.
Az ESG mozaikszó – Environmental (környezeti), Social (társadalmi), Governance (irányítási) – a környezeti hatások vizsgálatának, a társadalmi kérdések kezelésének és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer kialakításának területeit foglalja magában. Az ESG keretrendszeren belül ez az a három témakör, amelyekre vonatkozóan a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése. AZ ESG-re irányadó normakövetelményeket az Európai Unió jogszabályi szintre emelte.
Miután egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az adott vállalat ESG szempontjait, így az ESG szempontok ma már iránytűként szolgálnak a vállalati tőkebevonások esetén. A magyar kormány célja az ESG szabályok megalkotásával , hogy a hazai vállalatok megfelelően reagáljanak a gazdasági és társadalmi élet globáis változásaira, továbbá, hogy a hazai piaci szereplők nemzetközi viszonylatban is képesek legyenek versenyképességük megőrzésére, valamint növelésére.
A Nemzeti ESG Tanács – Mik a feladatai és kiből áll?
A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény rendelkezik arról, hogy „A miniszter Nemzeti ESG Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre és működtet.”
A Nemzeti ESG Tanács azzal a céllal jött létre, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára. A Tanácsnak meghatározó a szerepe van az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában. A hazai gyakorlat időben történő kialakításával megakadályozható, hogy a hazai cégek versenyhátrányba kerüljenek az unió belső piacán. Az ESG tudatosság növelésével elérni kívánt intézkedések célja a vállalkozások ESG-vel kapcsolatos tudásának bővítése, adatszolgáltatási, jelentéstételi képességük fejlesztése, az ESG szempontokban történő továbblépés elősegítése.
A Tanács elnöke a nemzetgazdasági miniszter. A Tanács tagjai a Miniszterelnökség, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által, valamint a vállalati és civil oldal képviseletében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által delegált szakemberek. Emellett tanácskozási joggal részt vehet a Tanács ülésein az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
