Annak érdekében, hogy az uniós adóalanyoknak ne kelljen minden egyes helyi adóhatóságot megkeresniük az adó-visszatérítés érdekében, már hosszú évekkel ezelőtt egy egyszerűsítési eljárást vezettek be uniós szinten.  Ez a magyar adóalanyok esetében azt jelenti, hogy a külföldi áfa-visszatérítési igényeiket az ELEKAFA nyomtatványon keresztül nyújthatják be a magyar adóhatósághoz, amely ebben az eljárásban csupán „közvetítő” szerepet tölt be az adóalanyok és a külföldi adóhatóságok között. A kérelmeket legkésőbb a visszatérítési időszakot követő év szeptember 30-ig van lehetőség benyújtani, amely határidő jogvesztő.

Tipikusan áfa-visszatérítés tárgyát képezheti a szolgáltatások közül a hotel-, tréning- és oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült áfateher. A termékbeszerzések esetében pedig jellemzően előfordul, hogy a más tagállami bérgyártó teljesítéséhez különféle szerszámokat, gyártóberendezéseket szereznek be a magyar társaságok helyben, de jó példa lehet egy nemzetközi szállítmányozó vállalat is, amely a külföldi útvonalon szerez be üzemanyagot. A termékek kapcsán kiemelendő, hogy bár Magyarországon a jogszabály kizárja az ingatlanokkal kapcsolatos beszerzések áfájának ezen speciális eljárás keretében történő visszaigénylését, azonban ez más tagállamokban egyáltalán nem biztos, hogy így van.

Az utóbbi időben számos áfa-visszatérítéses ügyben fordultak a tagállamok az Európai Unió Bíróságához („EUB” vagy „Bíróság”), így a tavalyi év őszén is három, a témában releváns, érdekes ügyben döntött az EUB.

A CHEP Equipment Pooling magyar vonatkozású ügyben (C-396/20.) egy belga társaság áfa-visszatérítési kérelmet nyújtott be a magyar beszerzéseinek áfa-visszatérítése céljából. Az adóhatóság a határozatában a visszatérítést részben megtagadta, ugyanis azon tranzakcióknál, ahol a számlán szereplő összeg magasabb volt, mint az adóalany által benyújtott kérelemben, csak a kisebb összeg erejéig teljesítette a visszatérítést. Az adóhatóság a kérelem kijavítására a továbbiakban nem adott lehetőséget a társaságnak, arra hivatkozva, hogy az effajta korrekció valójában új kérelem benyújtásának minősülne. Ugyanakkor a belga társaságnak a határidő lejárta miatt új kérelem benyújtására már nem volt lehetősége.

Az ügy során az EUB döntésében az általa kimunkált alapelvekre hivatkozással kimondta, hogy a fent írt hatósági eljárás ellentétes az uniós joggal, ugyanis ilyen esetben az adóhatóságnak lehetőséget kellett volna biztosítania az adóalany részére, hogy pontosíthassa az eredeti kérelmét. 

A következő ügy a GE Auto Service Leasing (C-294/20.) társaság nevéhez fűződik. Ebben az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményező spanyol bíróság arra kereste a választ, hogy elveszítheti-e az adóalany áfa-visszatérítési jogát, amennyiben az adóhatóság többszöri felszólítása ellenére, a visszatérítési kérelem teljes körű megismeréséhez szükséges dokumentumokat nem bocsátotta a hatóság részére, azonban azokat később, a közigazgatási felülvizsgálat vagy a bírósági szakaszban átadta.

Az EUB ebben az ügyben a hatósági oldalt helyezte védelem alá és kimondta, hogy nem ellentétes az adósemlegesség elvével a visszatérítési kérelem elutasítása, amennyiben az adóalany – többszöri felszólítás ellenére – a dokumentumokat nem bocsátotta az adóhatóság rendelkezésére, függetlenül attól, hogy ezt az eljárás későbbi szakaszában önként megtette. 

A Wilo Salmson France ügyben (C-80/20.) pedig az EUB azt vizsgálta, hogy a számla kiállítása és módosítása mennyiben befolyásolja a visszatérítési jog gyakorlását. A Bíróság megállapította, hogy áfa-visszatérítést nem kezdeményezhet olyan adóalany, amelynek nem állnak rendelkezésére azok a jogszabályi követelményeknek megfelelő számlák, amelyek áfatartalma vonatkozásában a visszatérítést kezdeményezte. 

Továbbá szintén hangsúlyozta, hogy az adóhatóság nem utasíthat vissza áfa-visszatérítési kérelmet arra hivatkozással, hogy az adóalany áfafizetési kötelezettsége egy korábbi visszatérítési időszakban keletkezett, még ha az ezen beszerzésekhez kapcsolódó számlát egy későbbi időszakban állították is ki. Megjegyezzük, hogy a magyar áfatörvény 2021. január 1-jétől egyértelműsíti az erre az esetre vonatkozó rendelkezéseket.

Számos esetben megéri tehát elvégezni a külföldi beszerzések feltérképezését, mert nem tervezett többletforrást jelenthet – javasolják a PwC Magyarország szakértői.