Az őszi bértárgyalások a Covid utáni időszaknál is bizonytalanabb gazdasági helyzetben zajlanak majd. Az energiaárak elszabadulását, az alapanyagárak és a szállítási-logisztikai költségek drasztikus növekedését, adott esetben az alapanyaghiányt és a foglalkoztatás biztonságának kérdését most egy időben kell kezelni, ami azért is összetett feladat, mivel a piacok megőrzése és a versenyképesség fenntartása is múlik rajta - értékelte Ádám Imre, a VOSZ alelnöke.

Előkészületben a jövő évi bérmegállapodás

 Egyelőre csak találgatni lehet, milyen mértékben növekedhetnek 2023-ban a keresetek, és születik-e hosszú távra szóló egyezség a bizonytalanságra okot adó háborús helyzetben. 

A jelenlegi, illetve az előre jelzett magas infláció előrevetíti a belföldi fogyasztás csökkenését, ami bizonytalanná teszi a vállalkozások jövő évi üzleti terveinek az előkészítését ÁDÁM IMRE

 Információnk szerint abban mindenki egyetért, hogy a mindenkori aktuális minimálbér meghatározásánál figyelembe kell venni a legfőbb makrogazdasági mutatókat, a Magyar Nemzeti Bank erre vonatkozó előrejelzéseit, illetve az elfogadás előtt álló európai minimálbér-irányelvet is.

Összetett feladat

 Ráadásul az idei év végén jár le a korábban hat évre szóló bérmegállapodás, aminek megújításával is foglalkozniuk kell a feleknek. Korábban ez a megállapodás rögzítette, hogy a bérnövekedés ellentételezéseként mennyivel csökkentette a kormány a vállalkozásokat érintő adóterheket.

Az őszi bértárgyalások a Covid utáni időszaknál is bizonytalanabb gazdasági helyzetben zajlanak majd. Az energiaárak elszabadulását, az alapanyagárak és a szállítási-logisztikai költségek drasztikus növekedését, adott esetben az alapanyaghiányt és a foglalkoztatás biztonságának kérdését most egy időben kell kezelni, ami azért is összetett feladat, mivel a piacok megőrzése és a versenyképesség fenntartása is múlik rajta - értékelte Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke.

Inflációnövelő hatás

Ádám Imre szerint a jelenlegi, illetve az előre jelzett magas infláció előrevetíti a belföldi fogyasztás csökkenését, ami bizonytalanná teszi a vállalkozások jövő évi üzleti terveinek az előkészítését. A fogyasztói árak emelkedésével azonban a bérjövedelmeknek is lépést kell tartaniuk, ami nemcsak a piaci kereslet fenntartása érdekében szükséges, hanem a munkaerő megtartásában is. A béremelés ugyanakkor inflációnövelő hatású, miközben a kormányzat szándéka éppen az elszabadult árak megregulázását célozza.

A minimálbér és a garantált bérminimum számításának módszerére minden bizonnyal hatással lesz az Európai Unió minimálbér-irányelvben megfogalmazott ajánlása, amely az átlagkeresetek 50 százalékának vagy a mediánbér 60 százalékának megfelelő összeget tartana elfogadható bérminimumnak. Magyarországon ezeknek az elveknek a követését azonban nehezíti, hogy a keresetekre vonatkozó statisztikai adatokat csak az 5 főnél többet foglalkoztató társaságok esetében közlik. Márpedig az ország a "mikrovállalkozások hazája", a foglalkoztatottak jelentős részét kis cégek alkalmazzák, így a statisztikai számok esetükben nem igazán mérvadók - hívta fel a figyelmet Ádám Imre.

A foglalkoztatás terhére

 A kötelező legkisebb bér nettó összegének mindenesetre az ajánlás szerint magasabbnak kell lennie a szegénységi küszöbértéknél (a jelenlegi mediánbérrel számolva ez jelenleg 116 ezer forint), ennek a kritériumnak pedig már most is megfelel a bruttó 200, nettó 133 ezer forintos magyar minimálbér.

A VOSZ alelnöke egyelőre nem árult el részleteket arról, milyen számok forognak a munkaadói képviseletek körében a 2023-as minimálbér és a garantált bérminimum lehetséges emelésével kapcsolatban. A gazdasági környezetben tapasztalható bizonytalanságok sem engedik meg a találgatásokat a közeljövőről. A legrosszabb forgatókönyvként viszont jelezte: jövő évre a gazdasági teljesítmények csökkenését jelzik előre, aminek következtében könnyen előfordulhat, hogy egyes ágazatok vállalkozásai jövőre csak a foglalkoztatás terhére tudnak majd bért emelni. Viszont mindenki meg fogja érezni a piaci áraknak azt a növekedését, amivel nem számoltak a cégek ez évre szóló üzleti terveikben.