2024.03.15.
Megfelelő képzésekkel, valamint a rugalmas munkavégzés, a részmunkaidő minél szélesebb körű alkalmazásával, illetve a lemaradó térségek közlekedési kapcsolatainak javításával elő lehetne segíteni, hogy a mintegy 300 ezres hazai munkaerő-tartalék minél nagyobb hányada álljon munkába – hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett munkaerőpiaci konferencia kerekasztal-beszélgetésén.
A konferencián bemutatták az Egyensúly Intézet azon kutatását is, miszerint a mintegy 320 ezer fős, külföldön dolgozó magyar 10-12%-át lehetne hazacsábítani megfelelő hazai körülmények megléte esetén. Ebbe a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkakultúra, illetve egészségügyi helyzet is beletartozna.
A mintegy 300 ezer fősre tehető munkaerő-tartalék mekkora hányadát lehet viszonylag rövid idő alatt visszahozni a munkaerőpiacra – így szólt a konferenciabeszélgetés résztvevőihez intézett első kérdés, amelyre Zöld-Nagy Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt válaszolta, hogy mintegy 90 ezerre tehető azok száma, akik nagyjából azonnal hadra foghatók lennének, ha esetükben találkozik a kereslet és a kínálat. „Ők azok, akiknek a tudása, képesítése megvan, legfeljebb egy kisebb képzésre van szükségük, ha mondjuk egy-két éve kiestek a munkaerőpiacról” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A munkaerő-tartalék további részében viszont különböző megsegítésre van szükség, amelyek lehetnek szociális, egészségügyi jellegűek is. Ezek révén viszont egy viszonylag belátható időn belül ők is el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Van azonban egy mintegy 100 ezer főre tehető kör, akiknél ez időigényesebb, hosszabb folyamat, ami szerencsés esetben egy-két évet vehet igénybe, mondta a helyettes államtitkár.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint a munkaerő-tartalékon belül alapvető problémák nehezítik meg a munka világába való visszatérést. Az egyik ilyen nehézség az, hogy bár közülük soknak elvileg olyan szakmája van, amelyre nagy igény van a munkaerőpiacon, azonban megfelelő gyakorlattal, felkészültséggel nem rendelkeznek, mivel soha nem dolgoztak a saját szakmájukban. Az is gondot jelent a szakszervezeti vezető szerint, hogy sokszor tapasztalni azt, hogy a jelenlegi fluktuációs ráták mellett a cégek vonakodnak attól, hogy komolyabban invesztáljanak egy munkaerőbe, vagyis megfelelően átképezzék azt.
A rugalmas munkavégzés is segíthet
Reguly Márta, a PwC HR tanácsadási csapatának vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a rugalmas munkavégzési formák szélesebb körű használatával is elő lehetne segíteni a munkaerő-tartalék kiaknázását. Ez főként a nők és az idősebb korosztály esetében járhat kedvező hatásokkal. „Nagyon sok munkaerőt tudnak a cégek mozgósítani, ha nem a szokványos 8 órás munkarendben, vagy esetleg nem a helyben történő munkavégzésben gondolkodnak” – hangsúlyozta a szakértő.
Mészáros Melinda ehhez hozzáfűzte, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás minél nagyobb mértékű alkalmazása is segíthetne a munkaerő-tartalék mozgósításában. Kiemelte: a részmunkaidő igen népszerű a nyugdíjasok körében, így az az 55 év feletti korosztály esetében is reális alternatíva lehetne a minél szélesebb aktivitási ráta elérésében. „Van viszont egy nagyon komoly buktató, amiért többek között Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás nem terjedt el. A hazai bérviszonyok ugyanis egyszerűen nem teszik lehetővé, hogy akár a kisgyermekes anyák, akár az 55 év felettiek részmunkaidős foglalkoztatást vállaljanak” – jegyezte meg a LIGA Szakszervezetek elnöke.
A céges buszjárat komoly vonzerő
Polgár Gergely, az Auchan Magyarország cégvezetője a hátrányos helyzetű, leszakadó térségben élők mobilizálásával kapcsolatban azt emelte ki, hogy a munkahelyre való bejutás komoly problémát jelent. „Ha képesek vagyunk számukra valamilyen ingyenes buszjáratot szervezni, és oda tudunk melléjük állni, akkor mindenféleképpen aktívak tudnak lenni. Ha ez nincs, akkor az komoly gondot jelent számukra, Magyarországon ugyanis a mobilitás szintje körülbelül nulla” – mondta a cégvezető. „A szomszéd faluba sem mennek el saját költségen, ami akadályozza a részmunkaidőt is, hiszen, ha négy órára kell bemenni, amit saját autóval oldanak meg, akkor nem fognak annyit keresni, hogy a benzint kifizessék” – tette hozzá. Polgár Gergely elmondta: cégük ezt úgy próbálja megoldani, hogy ingyenes buszjáratokat biztosít a dolgozóknak, ami „általában elég komoly hívószó tud lenni”.
A hátrányos helyzetű térségekről szólva Mészáros Melinda elmondta: az ország ezen részein komoly munkaerő-tartalék áll rendelkezésre, azonban azok kiaknázásához javítani kellene a közösségi közlekedés feltételein. „Most nagyot léptünk előre azzal, hogy olcsóbb lett a közösségi közlekedés. Most már abban kellene előrébb jutnunk, hogy legyen is közösségi közlekedés ezekben a térségekben” – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Szerinte ugyanis olyan településekről nagyon nehezen vonhatók be emberek a munkaerőpiacra, ahonnan reggel meg délután indul egyetlen buszjárat vagy egyetlen pár vonat a közelben lévő cégekhez.
320 ezren dolgoznak kinn
A konferencián az Egyensúly Intézet szakértői bemutatták szakpolitikai javaslatcsomagjukat arra vonatkozóan, hogy miként lehetne hazacsábítani a külföldön dolgozó magyarokat. Az intézet szakértői többek között célzott hazatérési támogatással ösztönöznék ezt. Az intézet külföldön dolgozó magyarok körében végzett felmérése szerint a megkérdezettek több mint 40%-a 4 millió forintos egyszeri hazatérési támogatást tartana megfelelőnek. Emellett az intézet a külföldről hazatérők foglalkoztatását adókedvezményekkel ösztönözné. Kutatásuk szerint a külföldön dolgozó magyarok mintegy 10-12%-át lehetne hazacsábítani, ha a megfelelő fizetés mellett a nyugat-európai színvonalat közelítő munkahelykultúra (például a túlórák megfelelő elszámolása), illetve egészségügyi ellátás is adott lenne itthon.
Az intézet üzleti kapcsolatok igazgatója, Kozák Ákos előadásában kiemelte: az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született. 2010 és 2015 között, valamint 2015 és 2020 között felgyorsult a kivándorlás üteme, ezekben az időszakokban 100-100 ezerrel nőtt a külföldön élő magyarok száma. A 714 ezer külföldön élő magyar azonban nem azt jelenti, hogy ennyien is dolgoznak kinn, hiszen sokuk már életkoruk miatt inaktív. Az Egyensúly Intézet számítása szerint mintegy 320 ezerre tehető a kinn dolgozó magyarok száma.
