2024.03.27.
A vállalati hitelezés 5–6 százalék körüli kamatszintek mellett kaphat új lendületet – derült ki az Indexnek adott banki válaszokból. A nagyvállalatokkal ellentétben a kis- és középvállalkozói (kkv)-szektornak igenis létkérdés a forintforrások biztosítása.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 januárjában a hazai vállalkozások folyószámlahitel-állománya 1802,8 milliárd forint volt, ami 11,65 százalékos növekedés a bázisévhez képest. A 243,7 milliárd forint értékű nem folyószámla jellegű hitelállomány ugyan kevesebb mint a fele a 2023. januári adatnak, de ha a bázisszámsorból kivesszük a Vodafone megvásárlására nyújtott hitelt, akkor idén januárban közel 69 százalékkal több hitelt folyósítottak a vállalkozásoknak a bankok, mint egy évvel korábban. Ezen belül a 175 milliárd forintos forinthitel-folyósítás 2020 óta a legjobb januári adat.
Az adatok azt mutatják, hogy a vállalati hitelpiac újraindul – mondta az Indexnek Kementzey Ferenc. A Raiffeisen Bank vállalati, tőkepiaci és befektetési banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese szerint főleg a nagyvállalatok részéről van igény a piaci árazású hitelekre, de – tette hozzá – ők elsősorban a devizás megoldásokat keresik. A beruházási kedv a szakember szerint még nem az igazi, de a következő időszakra előrenézve egyfajta optimizmus látszik, amit a januári konjunktúrafelmérés is megerősít.
A likviditás biztosítása a cél
Az Index kérdésére válaszolva az MBH Banknál arról beszéltek, a mikro- és kisvállalati szektorban az elmúlt időszakban továbbra is töretlen az érdeklődés a folyószámlahitelek és a forgóeszközhitelek iránt, azaz továbbra is a likviditást biztosító, szabad felhasználású hitelek a legnépszerűbbek. A beruházások tekintetében viszont kivárás mutatkozik.
A kisvállalati szegmensben a tavalyi év ugyanezen időszakához képest növekedést érzékeltek, de a korábbi hónapokhoz képest ez a növekedés már nem látszik a CIB Banknál. Ugyanakkor – tették hozzá – a több ügyfél részéről tapasztalható kivárás, sokan a sajtóban korábban megjelent új, a korábbinál kedvezőbb – a jelenlegi 5 százalék helyett a hírek szerint évi 3,5 százalékos – kamatozású Széchenyi Kártya-termékre várnak. Szezonális okokkal magyarázták az UniCreditnél is, hogy miért nem tapasztaltak komolyabb hitelkeresletet a mikro- és a kkv-szektor szereplői körében.
A kkv-k mérsékelt év eleji beruházási hitelkeresletét az Erste Bank szakértői összefüggésbe hozzák azzal, hogy vissza nem térítendő támogatások híján (kivéve a KAP mezőgazdasági támogatási rendszere által várhatóan indukálódó agrárigényeket) a kkv-k beruházási kedve jelentősen lecsökkent.
Az Erste értékelése szerint
A MAKROGAZDASÁGI KILÁTÁSOKKAL ÉS A TAVALYI ÉV PÉNZÜGYI EREDMÉNYEIVEL ÖSSZHANGBAN JELENLEG A LIKVIDITÁS MEGŐRZÉSE A KKV-K FŐ CÉLJA,
illetve azokban az ágazatokban, ahol még idén elérhetővé válnak támogatások (élelmiszeripar, primer mezőgazdaság alágazatai) ott a beruházásokra való felkészülés jeleit látják. Ezek sikeres lebonyolításához szükségesek lesznek az ágazat által már megszokott és kedvelt támogatott hitelkonstrukciók (például Széchenyi kártya program, EXIM Baross Gábor hitelprogram), illetve a kamatcsökkentési várakozásokkal összhangban olyan piaci kamatozású hitelek, amelyeknek sikeres kiegészítői lehetnek a garanciaintézmények (AVHGA, Garantiqa) új, illetve jelenleg is elérhető készfizető kezességet biztosító termékei.
Az OTP Banknál a mikro- és kisvállalati szegmensben stagnáló, inkább csökkenő új igénylésszámmal találkoztak az év első két hónapjában. A lejáró hitelek megújítása ugyanakkor – tették hozzá – folyamatosan zajlik, amiből arra lehet következtetni, hogy a pénzintézetnél a rövid lejáratú, elsősorban folyószámla- és forgóeszközhitelek forognak inkább. E tekintetben külön érdekesség, hogy
AZ OTP ÉRTÉKELÉSE SZERINT LÁTSZIK, HOGY A MIKRO-KISVÁLLALKOZÓI SZEGMENS KÉPVISELŐI A KÖNNYEN ÉS GYORSAN ELÉRHETŐ, ÉVEN TÚLI FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEKET KERESIK, ÉS ÉPP EZÉRT A BERUHÁZÁSI IGÉNYEKET IS TÖBBNYIRE TARTÓS FORGÓESZKÖZHITELEKBŐL ELÉGÍTIK KI.
Más bankok – így például az MBH és az Erste is – arra figyelmeztetnek, hogy közép-/hosszú távon megtérülő beruházást finanszírozni rövid lejáratú banki forrásokból olyan kockázatot jelent, amellyel a finanszírozóknak is fel kell tudni hívni az ügyfelek figyelmét. Az UniCredit válasza szerint előfordul, hogy a mikro-, kis- és középvállalatok a kisebb beruházásaikat rövid lejáratú hitelekkel finanszírozzák, de manapság inkább az a jellemző, hogy alacsony az érdeklődés a beruházások, s így a hosszú lejáratú beruházási hitelek iránt is. Ugyanakkor a jelenlegi helyzet egyediségére jól rávilágít a CIB szakértőinek vélekedése, miszerint a beruházási hitelkereslet visszafogottságában igenis szerepet játszik, hogy azok a kkv-k, akik korábban belekezdtek, a beruházásaikat – a lehetőségeikhez mérten – folytatják még. Ám ennek finanszírozására – várva például az uniós forrásokra – alapvetően a működésükhöz szükséges rövid hiteleket használnak. A fentiek miatt a CIB szerint is van arra példa, hogy a kisvállalati fejlesztéseknél előfordul az, hogy a beruházások forrását a jellemzően 2-3 éves lejáratú forgóeszközhitelek biztosítják.
A válságot átélt ágazatokban már nincs tartalék
Új szint hoz be a vállalati hitelkeresletről szóló érvrendszerbe Gablini Gábor. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke az Indexnek arról beszélt, hogy ágazatok szerint is rendkívül eltérő a forrásigény. A szakember szerint az infláció és rezsiköltségek megugrása miatt visszaeső kereslet mellett, az elszálló energia- és bérköltségekkel szembesülő kiskereskedelmi és szolgáltatószektorban, a több évtizede eredményesen dolgozó középvállalkozások, ha rendelkeztek is a válság előtt tartalékokkal, azokat mára bizonyosan felélték. Ezen cégek számára kiemelten fontos a szakember szerint az, hogy a piacaik újraindulásáig, vagy épp a remények szerint felfutó kereslethez szükséges kínálat biztosítására való felkészülésben legyen számukra elérhető tőkepótló finanszírozás. Ellenkező esetben ezek a hazai vállalkozások kénytelenek lesznek felhagyni a működéssel. Miután pedig
az érintett ágazatokban dolgozó hazai kkv-k jellemzően hasonló cipőben járnak, azaz forráshiányosak, komoly a veszély, hogy a magyar vállalkozások helyét külföldi cégek veszik át
– figyelmeztet az MGYOSZ alelnöke.
Azt, hogy teljesen eltérő forráshelyzetben élték meg a válság végét a különböző ágazatok, a bankok tapasztalatai is visszaigazolják. Az OTP Banknál arról beszéltek az Indexnek, hogy általános likviditási igényekkel döntően a kereskedelem, a szolgáltatások és az agrárium szereplői között találkoznak, a termelő ágazatok kisebb likviditási forrásigénnyel jelentkeznek. A CIB-nél az építőipari, illetve a pályázatírással foglalkozó cégek esetében éreznek komolyabb forrásigényt, s az MBH-nál is a válságban leginkább sújtott ágazatokban érzik a fokozatos felépülést.
A piaci hitelek még nem versenyképesek
Külön érdemes megemlíteni azt is, hogy a finanszírozási környezet a magas kamatok miatt amúgy is meglehetősen terhelt. Az elmúlt évben a folyósított nem folyószámla jellegű forinthitelek közel kétharmadát 1 éven túli kamatfixálás mellett vették fel a cégek, márpedig ez a megoldás a két számjegyű tartományban tartózkodó alapkamat mellett csak támogatott konstrukciók igénybevétele mellett észszerű vállalkozói viselkedés.
A támogatott hitelek tehát átvették a piaci kölcsönök szerepét. Ebben a tekintetben érdemes a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) felmérését is értékelni: a VOSZ tagságán belül értelemszerűen felülreprezentált azon vállalkozások aránya, amelyek rendszeresen igénybe veszik a szövetség és a Kamara által életre hívott finanszírozási lehetőség, a Széchenyi Kártya-konstrukciók által biztosított kedvezményes forrásbevonási lehetőségeket. Ez is magyarázata annak, hogy az érintettek körében végzett felmérésben nem volt különösebb hangsúly a finanszírozáson – mondta az Index érdeklődésére Perlusz László, a VOSZ főtitkára. Krisán László, a Széchenyi Kártya programot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója mindehhez azt tette hozzá, hogy épp a Széchenyi Kártya iránti folyamatos kereslet mutatja azt, hogy a mikro- és kkv területen folyamatos az igény a finanszírozásra. A vezérigazgató emlékeztetett:
CSAK 2023-BAN TÖBB MINT 48 EZER SZERZŐDÉS KERÜLT MEGKÖTÉSRE 1700 MILLIÁRD FORINT FELETTI ÖSSZEGBEN.
A KAVOSZ jelenleg is naponta 300, több mint 11 milliárd forint összegű hiteligénylést fogad be.
Az elmúlt években a Széchenyi Kártya Programon keresztül a piac hozzászokott a támogatott konstrukciókon keresztül igénybe vehető alacsony fix kamatokhoz. Amíg a kamatkörnyezet nem biztosítja, hogy ezek a szintek támogatás nélkül is kigazdálkodhatók legyenek, addig érdemben a saját forrású hitelek nem versenyképesek – jelezték az Indexnek az MBH Banknál. Mindaddig, amíg ilyen mértékű kamattámogatás érhető el, a piaci hitelekre nem lesz kereslet.
A jelenlegi kamattámogatott hitelek mellett – ezek kiszorító hatása okán – egyéb hitelezési alternatívát nem tudunk biztosítani
– szólt az OTP válasza is. Az Ersténél ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a kamattámogatott konstrukciók korlátozott elérése, illetve egyes esetekben megszűnése azt is megmutatta, hogy a jelenlegi piaci kamatszint mellett nincs érdemi kereslet. Érvelésük szerint
A PIACI HITELKERESLET ÉLÉNKÜLÉSÉRE AKKOR LEHET SZÁMÍTANI, HA A PIACI KAMATOK TARTÓSAN AZ 5-6 SZÁZALÉK ALATTI TARTOMÁNYBAN LESZNEK.
A CIB vélekedése szerint a kkv-körben folyószámlahitel esetében 6-7 százalékos, rövid lejáratú törlesztéses hitelek esetében pedig ennél alacsonyabb kamatszint mellett lehetne a jelenlegi hitelezési volument fenntartani.
A kamattámogatott konstrukciók hosszú távon nem vehetik át a piaci hitelezés szerepét, hiszen – azon túl, hogy komoly kiadást jelentenek a költségvetésnek – dedikáltan olyan gazdaságpolitikai célok megvalósulását kellene hogy segítsék, mint például a beruházások támogatása.
Ha normalizálódnak a viszonyok, akkor először a likviditást biztosító folyószámla- és forgóeszközhitelek esetében kellene mihamarabb visszatérni ahhoz, hogy átlagos cégek átmeneti finanszírozását már ne kelljen állami milliárdokkal támogatni.
Az MNB múlt heti versenyképességi jelentése is rámutatott arra, hogy a (piaci) hitelezés erősödése versenyképességi kérdés is – Magyarországon a 17,5 százalékos vállalati hitel/GDP-mutató alig több mint fele az európai átlagnak. Ehhez viszont a kamatkörnyezetnek is változnia kell.
Fontos azt is látni, hogy a hitelezés felfutásához az is szükséges, hogy a cégek is úgy számoljanak, kapnak forrást terveikhez. Márpedig a kkv-k körében – erre is több felmérés mutat – továbbra is komoly a szkepticizmus annak tekintetében, hogy az adott vállalkozás hitelképes-e. A már említett jegybanki versenyképességi jelentés is rámutat arra, hogy ugyan a cégek által tapasztalt leggyakoribb finanszírozási korlátnak az elutasítás számít, de egyes területeken önmagában a hitelkérelem visszautasításától való félelem jelenti a valódi korlátot.
