Tavaly 5000-6000 cég szűnt meg Magyarországon, ami cáfolja azt az állítást, hogy a féktelen profitéhség miatt emeltek árat a hazai vállalatok – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Azokra a vádakra reagált, amelyek szerint a magyar cégek az indokoltnál is nagyobb mértékben, a költségnövekedésük fölött emeltek volna árat. 

Több ízben foglalkoztunk a témával, legutóbb Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében mutatott rá, hogy tavaly a negyedik negyedévben Magyarországon nőttek a vállalati profitok a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban, a jegybank pedig úgy számol, a drágulás ötödéért a profit húzta infláció felel. 

Perlusz László ugyanakkor hangsúlyozta, a vállalatok sokkal inkább elszenvedői az inflációnak, mintsem okozói, ugyanis továbbra sem sincsenek túl a tavalyi költségsokkon.

Hiába alacsonyabbak az energiaárak, ha a tavaly év végén a mostaninál háromszor magasabb fix árakon szerződtek, az energiakereskedők ugyanis nem hajlandók csökkenteni az árakat, mert nekik is le van kötve egy évre a szerződésük. Arra a kérdésre, hogy akkor mikor csökkenthetnek a vállalatok az áraikon, azt mondta, ott, ahol lakosság nem fogyaszt, és emiatt visszaesett a kereslet, óhatatlanul is erre kényszerülhetnek, amit csak az tud majd kibírni, aki képes kezelni a költségeit. Ha sikerül jobb kondíciókkal megkötni az energiaszerződéseket, akkor talán lesz rá mód, hogy az árak stagnáljanak vagy mérséklődjenek – tette hozzá.

Jelezte, hogy folyamatosan tárgyalnak a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal, ahol „nyitott fülekre találtak”: ennek köszönhetően májusban a végső menedékes szolgáltatásba tartozó ügyfelek körét kibővítette a kormány, ezzel a lépéssel mintegy 10 ezer mikrovállalatnak felezték meg a rezsijét. Ahogy szintén a VOSZ javaslata volt a rezsitámogatás újabb meghosszabbítása, valamint kiterjesztése a turizmus és vendéglátás szektorra.

A kormány is érzékeli, hogy továbbra is kell a segítség

– fogalmazott a VOSZ főtitkára, aki kiemelte, hogy „szerencsére” vannak olyan hitellehetőségek, amelyek életben tartják a szektort. Ezek között említette az 5 százalékos kamatozású Széchenyi-kártya programot, illetve a nagyobb vállalati kör részére meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, ez utóbbival csak az a baj, hogy időközben elfogyott. 

Perlusz László várakozásai szerint idén nulla és 1 százalék között nőhet a gazdaság, de jelezte, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a növekedés szerkezete milyen lesz, ha néhány nagyberuházás húzza fel, például 0,3 százalékra, miközben a hazai kkv-k termelése visszaesik, akkor abból nagyon nagy baj lehet. Szerinte nem elég, hogy picit növekedik a gazdaság, és valahogy kihúzzuk, mivel jó pár szektorban masszív visszaesésre lehet számítani. Megjegyezte, hogy „ijesztgetésnek nincsen helye, de rendkívül nehéz év lesz”, a jövő évről pedig azt mondta, hogy „mindenki egy kicsit derűsebb látja a jövőt”.