voszborsod

Távmunka: nagyobb rugalmasság a veszélyhelyzetre

2020.11.14.

Távmunka: nagyobb rugalmasság a veszélyhelyzetre

A koronavírus második hulláma miatt bevezetett veszélyhelyzet sürgetővé tette a távmunka szabályainak rendezését, vagy legalábbis rugalmasabbá tételét. Ezt az űrt igyekszik most kitölteni egy friss rendelet.

A kormány hasonló utat választott, mint tavasszal, amikor lehetővé tette, hogy a munkáltatók és munkavállalók a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől megállapodás alapján eltérjenek. Ezúttal a távmunka szabályai kapcsán nyílik lehetőség arra a 487/2020. számú kormányrendelet alapján, hogy a munkáltató és munkavállaló szabadon rendezzenek bizonyos kérdéseket.

Módosíthatóvá váltak a távmunka szabályai

A jogszabály szövege alapján azt láthatjuk, hogy a távmunka kapcsán mindössze egy, a 196.  paragrafus tekintetében megengedett az eltérés. Azt tudni kell, hogy a távmunkára vonatkozó rendelkezések kettő szakaszra korlátozódnak a Munka Törvénykönyvében. A rendelettel nem érintett második jogszabályi szakasz kizárólag olyan szabályokat állapít meg, amelytől a felek egyébként is eltérhetnek. Ezzel összességében a távmunka hatályos szabályozásának minden eleme szabadon módosíthatóvá vált.

Mit jelent a távmunka kapcsán a gyakorlatban az eltérés lehetősége?

A Munka Törvénykönyvének 196. §-a megfogalmazza ugyan a távmunka lényegét, de kevés keretet ad, így az eltéréssel nem lehet majd a munkaidő hosszát vagy a munkabért az általános szabályokhoz képest másként szabályozni. Az igazi lehetőség talán leginkább abban rejlik, hogy a rendelet nem írja elő az írásbeli megállapodás szükségességét! Így akár szóban is megállapodhatnak arról a felek, hogy távmunkavégzés történik, vagy magát a fogalmi kört tágítják ki a távmunkavégzés kapcsán. Mindamellett, hogy ez az értelmezés helyes, akkor is érdemes legalább írásban, e-mail formájában rögzíteni a megállapodás részleteit a munkaadó, munkavállaló között.

Költségáltalány: távmunkánál igen, távoli munkavégzésnél nem

A kormányrendelet nem csak a Munka Törvénykönyvét módosította, hanem személyi jövedelemadóra és a munkavédelemre vonatkozó rendelkezéseket is.

A személyi jövedelemadóval összefüggésben a rendelet egy kedvezményes lehetőséget biztosít a veszélyhelyzet időtartamára. A minimálbér 10 százalékáig - azaz 2020-ban 16.100 forintig -, most igazolás nélkül, költségként elszámolható költségnek minősülhet a távmunkavégzés során kifizetett költségtérítés. Ezzel – bár a rendszer egyes elemei mutatnak eltéréseket - a rendelet gyakorlatilag bevezeti a korábban beharangozott költségátalányt. Az elszámolás feltétele viszont, hogy a munkavállaló a munkaszerződése szerint is távmunkában legyen foglalkoztatva.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, a munkáltató utasítása alapján otthonról munkát végző személyek foglalkoztatása – a rendelet szó szerinti értelmezése alapján – nem esik a módosítás hatálya alá, azaz ilyenkor a költségátalány sem adható!

Munkavédelem a távmunka időszakában

A munkavédelmi szabályok alkalmazásához kapcsolódó változások az egyszerűsítés irányába mutatnak. A távmunkára vonatkozó speciális munkavédelmi rendelkezések gyakorlatilag felfüggesztésre kerültek. Helyettük a rendelet a munkáltató feladatait a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól való tájékoztatásra szűkítette. Gyakorlatilag a munkavállaló felelősségévé tette, hogy ennek megfelelő munkavégzési helyet válasszon magának.

Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy a távmunkára vonatkozó munkavédelmi rendelkezések nem csak a felfüggesztett paragrafusban találhatók, hanem az általános szabályok között is, ezért ezek alkalmazása komoly jogalkalmazási probléma is lehet a későbbiekben.

vissza