voszborsod

Összefoglaló az adózással kapcsolatban

2020.03.28.

Megjelent a Kormány határozata:
A Magyar Közlöny 47. számában, kihirdetésre került a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet), amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges, a Magyar Kormány által elrendelt azonnali intézkedéseket tartalmazza.

A részletszabályok meghatározására újabb kormányrendeletek várhatók. Bár a rendkívüli helyzet több ágazatot is igen negatívan érint, ettől függetlenül a kihirdetett átmeneti adóintézkedésekkel az alábbi ágazatok érintettek:

  • a turisztikai,
  • a vendéglátóipari,
  • a szórakoztatóipari,
  • a szerencsejáték,
  • a filmipari, az előadóművész,
  • a rendezvényszervező valamint a sportszolgáltatást nyújtók.

A kedvezménnyel érintett ágazatokban a munkáltató mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés az március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. Jelenleg ezeknek a közterheknek: 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.

A jelenlegi adórendszerben a munkáltatók különböző adónemek alanyai lehetnek. Ebből az következik, hogy a munkáltatók egy részénél megjelenik, másoknál pedig nem jelenik meg a munkabérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás. Azon munkáltatók, akik az szja, a tao vagy a kata alanyai mindenképpen megjelenne a szocho és a szakképzési hozzájárulás. Ők tehát a kormányzati intézkedés alapján 19 százalék átmeneti adómérséklésben részesülnek.

A kisvállalati adóalanyok nem fizetnek szocho-t és szakképzési hozzájárulást, cserébe a személyi jellegű kifizetéseiket 12 százalék kisvállalati adó terheli. Ez alóli mentesítést a kormányrendelet nem tartalmaz. A szinkronitást az teremtené meg, ha ezek a munkáltatók is mentesülnének a munkabéreket terhelő 12 százalékos kisvállalati adó alól. Megjegyezném, hogy kivétel is akad, ez pedig a személyszállítási ágazat.

A kormányrendelet 4. § (1) b) értelmében a munkavállalók által a munkabérből levonandó közterhek havi összege legfeljebb 7710 forint lehet. Ez azonos az egészségügyi szolgáltatási járulék összegével. Az érintett hónapokban nem kell a munkabérből levonni a nyugdíjjárulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot. A kormányrendelet 4.§ (1) a pontja alapján munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. A munkavállalónak tehát meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és 7710 forint/hó összegig a természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

Tételezzük fel, hogy az egyik kedvezményezett ágazatban dolgozó munkavállaló munkabére bruttó összege 300 000 forint/hó.

Megfizetendő közterhek

január – február

március – június

Munkáltató által fizetendő szocho (300 000 x 0,175)

52 500

nem kell megfizetni

Munkáltató által fizetendő szacho (300 000 x 0,015)

4 500

Összesen

57 000

0

A munkavállaló által fizetendő szja (300 000 x 0,15)

45 000

45 000

A munkavállaló által fizetendő nyugdíjjárulék (300 000 x 0,1)

30 000

nem kell megfizetni

A munkavállaló által fizetendő PEBJ (300 000 x 0,03)

9 000

A munkavállaló által fizetendő TEBJ (300 000 x 0,03 > 7 710)

12 000

7 710

A munkavállaló által fizetendő MPJ (300 000 x 0,015)

4 500

0

Összesen

100 500

52 710

Költségvetésbe befizetendő (munkáltató + munkavállaló)

157 500

52 710

Kifizetendő munkabér (300 000 – 100 500) és (300 000 – 57 210)

199 500

247 290

További kérdéseket vet fel a családi járulékkedvezmény érvényesítése, amelyre a bérszámfejtést végzők figyelmét érdemes felhívni. Az egyszerűség kedvéért folytassuk az előző példát azzal, hogy a munkavállalónak két általános iskolás és egy középiskola második évfolyamára járó gyermeke van. A kedvezményt ő kívánja igénybe venni

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

január – február

március – június

Bruttó munkabér

300 000

300 000

Családi kedvezmény (3 fő x 220 000 = 660 000)

– 300 000

– 300 000

Családi járulékkedvezmény maximális összege

(660 000 -300 000) x 0,15)

54 000

54 000

Igénybe vehető családi járulékkedvezmény

(12 000 + 9 000 + 30 000) és (7 710)

51 000

7 710

Megfizetendő munkaerő-piaci járulék

4 500

0

Átengedhető szja alapjának csökkentésére

(54 000 – 51 000) x 6,67  és  (54 000 – 7710) x 6,67

20 010

308 754

A turizmusfejlesztési hozzájárulás

A turizmusfejlesztési hozzájárulásról a 2016. évi LXVI. törvény X. fejezete rendelkezik.

Ez független attól, hogy az általános forgalmi adózás rendszerében alanyi adómentes, illetve attól is, hogy milyen vállalkozási formában tevékenykedik az adott szolgáltató. A törvény 261. § (4) értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke 4%. A fizetésre azok kötelezettek, akik az Áfa tv. Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatást végeznek. Az Áfa tv. változása következtében 2020. január 1-jétől turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás után is. A kormányrendelet 4. § (2) bekezdése értelmében a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. Ebből az következik, hogy a vonatkozó időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására sem kerül sor.

Egyenlőre ne beszéljünk 2020. júliusi változásokról ( online számlázás, külföldi kiküldetés, szocho változás) mert valószínű nem lesznek egyenlőre bevezetve.

vissza