voszborsod

Gazdasági társaságok működtetése elektronikus úton: taggyűlés, cégeljárás

2020.12.28.

Gazdasági társaságok működtetése elektronikus úton: taggyűlés, cégeljárás

Régóta fennáll a lehetősége annak, hogy a tagoknak ne kelljen feltétlenül személyesen megjelennie egy taggyűlésen ahhoz, hogy működtessék a gazdasági társaságukat, azonban a gyakorlatban ezzel kevesen éltek. A jelenlegi rendkívüli helyzetben ismét elengedhetetlenné válik, hogy írásbeli szavazással, vagy elektronikus távközlő eszköz útján kerüljön megtartásra egy taggyűlés.

A társaságok nem személyes döntéshozatal útján való irányítását a COVID-19 vírussal kapcsolatos veszélyhelyzetben először a 102/2020. (IV. 20.) kormányrendelet tette kötelezővé. Az akkori szabályozást ismétli meg – néhány helyen tett pontosítással – az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, amely a gazdasági társaságok részére a legfőbb szerv (taggyűlés) ülésének elektronikus úton való megtartását – abban az esetben is, ha ezt a létesítő okirat nem, vagy nem a rendeletben meghatározott módon szabályozza, kötelezővé teszi abban az esetben, ha a kijárási korlátozások betartásával a személyes döntéshozatal nem oldható meg. Ez a döntéshozatali mód jelenleg a kihirdetett veszélyhelyzet hatálya alatt (2021. február 8. napjáig) abban az esetben is alkalmazható és alkalmazandó, amennyiben a társaság létesítő okirata nem-, vagy nem a jogszabályban meghatározott módon rendelkezik ebben a kérdésben.

Az elhatározott változások alapján a társasági módosítások átvezetése is új eljárásrendet követel meg, mivel az ügyvéd előtt sem jelenik meg szívesen senki; e körben is teljes körűen mód van elektronikus úton megtenni az egyes jognyilatkozatokat.

Hogyan lehet aláírni a videokonferencia keretében megtartott taggyűlés iratait?

Fontos szem előtt tartani, hogy a Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra – és ide tartoznak a határozatok is – írásbeliségnek megfelelő alakiságot (6:7. § (3) bekezdés „Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.”) rendel, tehát az sem mindegy, hogy milyen módon lesz aláírva a taggyűlési határozat, illetve a jegyzőkönyv.

Az elektronikus aláírások közül az írásbeliségnek a fokozott biztonságú elektronikus aláírás, a minősített elektronikus aláírás, az AVDH (aláírásra visszavezetett dokumentum hitelesítés) és az eSzemélyi igazolványhoz kapcsolódó elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat felel meg.

Az elektronikus úton tartott taggyűlést megfelelően rögzíteni kell az elhangzottak utólagos ellenőrizhetősége érdekében (A Ptk. 3:192. §-a szerint ugyanis: „Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít.”) Amennyiben cégbírósági eljáráshoz szükséges dokumentálni a legfőbb szerv ülésén elhangzottakat, abban az esetben a jegyzőkönyvet kell megfelelő módon aláírni és azt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátni.

Mivel elektronikus aláírással viszonylag kevesen rendelkeznek, a leginkább kézenfekvőbb megoldásnak az AVDH-val történő aláírás mutatkozik (egy dokumentumon több AVDH aláírás szerepelhet – amennyiben az ASiC aláírásmódot használjuk – emellett több másik elektronikus aláírás is elhelyezhető a dokumentumon). Amennyiben a társaság tagja egy másik gazdasági társaság, abban az esetben is alkalmazható az AVDH aláírás, illetve az eSzemélyivel történő aláírás, azzal, hogy az aláíró szemlyét és a képviselői minőséget fel kell tüntetni – „Elektronikus úton tett cégjegyzésnek minősül ugyanis bármilyen megoldás, amely esetében teljesül az a feltétel, hogy a képviselőtől származó, hozzá köthető elektronikus aláírás jön létre, és az aláírt dokumentumból kiderül, hogy az aláíró azt a cég nevében írta alá” (BDT.2017.3667).

Az általános szabályok mellett az 502/2020. (XI.16.) Kormányrendelet a legfőbb szerv ülésével kapcsolatos jognyilatkozatok (összehívás, szavazás, stb.) megtételével kapcsolatosan egyéb, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás hiányában lehetővé teszi az AVDH használatát a társaság szerveinek képviselői (ügyvezetés, felügyelő bizottság, stb.) részére, valamint a jogi személy tagok képviselői részére.

A személyes találkozó az ügyvéddel is elkerülhető?

A híresen konzervatív ügyvédi működésre vonatkozó szabályok is lehetővé teszik már, hogy ne kelljen feltétlenül személyesen megjelenni az ügyvéd előtt, akár ha ellenjegyzésről is van szó. Ezt is lehet bonyolítani rögzíthető elektronikus kép és hangfelvételt biztosító szolgáltatással. Az ügyvéd által ilyen módon ellenjegyzésre kerülő okiratot az aláíró félnek saját kezű aláírással, vagy elektronikus aláírással kell ellátnia. A saját kezű aláírás esetén az eredeti példány postázására van szükség, azonban ez is jelentős könnyítés például a külföldön tartózkodó aláíró esetén, mivel az apostille hitelesítés, vagy a diplomáciai (konzuli) felülhitelesítés ezzel kiváltható. Elektronikus aláírás, akár AVDH alkalmazása esetén pedig a fentiekben már ismertetett módon még egyszerűbben megoldható a szükséges alakiságokkal az ellenjegyzés.

Szükséges és célszerű létestő okirat módosítások

Cégalapításnál, illetve új ügyvezető kinevezése esetén az aláírásminta készítése nem kötelező melléklete a cégeljárásnak, azonban a gyakorlatban szükségszerűen elengedhetetlen, hogy ilyen is készüljön. Ez pedig elektronikus aláírás formájában nem kivitelezhető, ehhez mindenképpen a papír alapon aláírt változat szükséges, amihez a távazonosítás használandó.

A cégalapítással kapcsolatosan megjegyzendő, hogy – az illetékmentesség miatt – előszeretettel és széles körben alkalmazott szerződésminta alkalmazása esetén csak az írásbeli döntéshozatalra való utalás változtatható, az elektronikus úton tartandó taggyűlés lehetősége (és annak a Ptk. által megkövetelt részletszabályai) nem szabályozhatók, mivel ilyet nem tartalmaz a minta. Márpedig a minta nem módosítható, ilyen módon az elektronikus döntéshozatal szabályait szinte alig biztosították maguk számára a cégek. Ezen a mintával történt alapítást követően bármikor lehet és érdemes változtatni, hogy a jövőben – a rendkívüli helyzet esetére különleges eljárási szabályokat biztosító 502/2020. Korm. rendelet hatályát követően – is legyen mód elektronikus úton taggyűlést tartani, illetve társasági döntést hozni a tagoknak.

Mindent egybevetve elmondható, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet lehetővé teszi a tisztán elektronikus úton – személyes érintkezés nélkül – való üzemeltetését a gazdasági társaságoknak, igaz ezt a rendkívüli szabályozást követően továbbra is nehezítik az egyes jogszabályok összehangolásának hiányosságai. Ezek a problémák most ütköznek ki, feloldásukra még a bírósági gyakorlat sem ad segítséget, mivel eddig nem merült fel megkerülhetetlen problémaként a személyes részvétel lehetőségének hiánya. A probléma általános jellege és a jogszabály adta lehetőségek azonban lehetőséget nyújtanak a probléma megoldására, még a technikai nehézségek áthidalására is van lehetőség. Lényegében elsőre lesz csak nehézkes és furcsa távollévők között tartani taggyűlést, a jövőben viszont már lényegesen egyszerűsíteni fogja a társasági döntéshozatalt.

vissza