VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Viharba kerülhet Magyarország, csődhullám várható, ha nem javul a helyzet

2023.01.09.

Viharba kerülhet Magyarország, csődhullám várható, ha nem javul a helyzet

Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.

Nehéz időszak előtt állunk, megszűnések várhatóak

A hangulatindexek alapján már 2022 végére sem az optimizmus jellemző – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio-nak. Kiemelte:

Sok olyan ágazat és szakma van, ahol nem a jövő évi üzleti tervezés van napirenden, hanem a tevékenység abbahagyása.

Ebben a cipőben járnak a turizmus-vendéglátás cégei és a szolgáltatóágazat sok-sok vállalkozása ugyanúgy, mint az energiaintenzív ipari ágazatok – emelte ki Perlusz László, megemlítve a vegyipart és az acélipart.

Sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, profilt válthat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat és fenntartható technológiára vált, amely munkaerő leépítést is jelenthet

– vélekedett a VOSZ főtitkára.

Úgy véli, hogy miután a korábbi COVID-krízis felgyorsította a digitális átmenetet, ez a mostani energiaválság is beindítja a cégeknél az átalakulást a fenntartható működésre. „A magyar kis- és középvállalkozások sérülékenyebbek, de rugalmasak tudnak lenni, ezért komoly mozgások várhatóak a piacon” – fogalmazott. Ezért rendkívül fontos azoknak a támogatott programoknak a fenntartása, amelyek elősegítik ezt az előremenekülést és modernizációt, gondolok itt az alacsony, fix 5 százalékos kamatozású hiteltermékekre a Széchenyi Kártya Programban és más, például az MFB vagy az Eximbank szolgáltatásaira – érvelt Perlusz László az állami segítségek mellett.

Tartósan magas marad az infláció

Az érdekképviseleti főtitkár szerint 2023 első negyedéve sorsdöntő lehet. Perlusz László úgy látja, hogy

„ha tovább eszkalálódik az orosz-ukrán háború, az ismét destabilizációt hoz, amely az európai gazdaságokat lejtmenetbe lökheti.”

„Ha nem romlik télen tovább a helyzet és esély van a jövő évi kilábalásra, akkor az energia- és nyersanyagpiacon lassú árcsökkenés várható és érezhető javulás állhat be minden területen, leginkább persze azokon, amelyek talpon maradnak. De valóban előfordulhat, hogy az energia- és nyersanyagintenzív iparágak egy része leépül és Európából máshová települ. Fontos az, hogy legyen helyette más, amely hosszú távon fenntartható” – beszélt a lehetséges forgatókönyvekről a főtitkár.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége jelenleg azzal kalkulál, hogy az infláció tartósan magas maradhat, és az idei környékén, vagyis 15 százalékos szinten alakulhat a 2023. év egészének átlagát tekintve. Jövőre azonban az idei évhez képest „fordítottan” épül fel a fogyasztói árindex alakulása. Az év eleji, 25 százalék körüli tetőzést követően – ha nem romlik a háborús helyzet – érezhető csökkenés várható, amely a 3. negyedév végére, a 4. negyedév elejére 10 százalék alá eshet. A VOSZ szerint

„2023-RA LEGINKÁBB 1 SZÁZALÉK KÖRÜLI GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TŰNIK REÁLISNAK, AMELYBEN PERSZE BENNE VAN A NULLAKÖZELI ÉRTÉK IS.”

A magyar gazdaság kettőssége vélhetően nem csökken, hanem inkább tovább nőhet, vagyis a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások összességében visszaesést is elkönyvelhetnek, egyes területeken ez jelentős is lehet, míg a versenyképes és nemzetközi összehasonlításban is kiváló termelékenységű vállalati kör, amely jellemzően külföldi tudástőére és beruházásokra épül, érdemi növekedést érhet el jövőre is.

Oktatás, egészségügy, versenyképesség

„Ahogy minden más, ez is a nemzetközi fejleményektől függ. Ha az energiaigényünket drága külföldi forrásokból tudjuk csak fedezni és a térség destabilizációja fokozódik, akkor elkerülhetetlen a további cserearányromlás és a forint gyengélkedése. Ellenkező esetben erősödésre lehet számítani, párhuzamosan az infláció csökkenésével, amely optimálisan alakuló helyzetben, akár tartósan 400 forint alatti euróárfolyamot is jelenthet” – vélekedett Perlusz László.

A jövő évi gazdasági várakozásaival kapcsolatos meglátásait úgy zárta, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához és a tudásalapú társadalmi átmenet megalapozásához nagy szüksége van az országnak a kedvező kondíciójú EU-s forrásokra. Kiemelte: továbbra is a termelő, illetve a versenyképességet és termelékenységet fokozó beruházásokat kell erőltetni, hogy ezek a pénzek a további gazdasági stabilizációt és fenntarthatóságot alapozzák meg.

Ide kell sorolni az emberi erőforrásba való beruházásokat is, vagyis az oktatás, képzés és egészségügy, egészségmegőrzés támogatását is.

– mondta Perlusz László. Úgy zárta gondolatait, hogy a humán tőkébe való befektetés nélkül ma már elmondható, hogy nem sikerülhet olyan komoly külföldi működőtőke megszerzése-megtelepedése sem, amelyek valóban a kutatás-fejlesztési tevékenységet és a késztermék piacra dobását is Magyarországon alapított vállalkozásban tervezik, és nem csak alacsony hozzáadott értékű bérmunkát várnak el a magyar munkavállalóktól.

 

vissza