2026.03.17.

Az EXIM Magyarország március 16-án megnyitotta a kérelmek befogadását a Demján Sándor Programban elérhető, megemelt keretösszegű konstrukcióira.
A vállalkozások hitelkérelmeiket a kereskedelmi bankokon keresztül nyújthatják be. A Program keretösszegét február végén emelte 900 milliárd forintra a kormány – a vállalkozások erős finanszírozási igénye, valamint a kedvező feltételű források piaci szűkössége miatt.
A kibővített keret célja, hogy kedvező pénzügyi lehetőségeket tegyen elérhetővé a hazai kkv-szektor szereplőinek, ezzel támogatva befektetéseiket, beruházásaikat, működésük fejlesztését, valamint külpiaci terjeszkedésüket. A 200 milliárd forintos bővítésből 100 milliárd forintot kifejezetten a vállalkozások forgóeszközigényeinek finanszírozására különített el az EXIM Magyarország, amelyre cégenként legfeljebb 1 milliárd forint összegű forrás igényelhető. A lízingfinanszírozási konstrukciók kerete további 40 milliárd forinttal nő, míg a beruházási és zöld beruházási hitelek rendelkezésre álló forrása összesen 60 milliárd forinttal bővül. Annak érdekében, hogy a vállalkozások átfogó fejlesztési terveket valósíthassanak meg, a forgóeszköz-finanszírozásra létrehozott keret fele beruházási hitel felvételéhez kötött.
„A keret bővítésével az a célunk, hogy minél több magyar vállalkozás számára biztosítsunk stabil finanszírozási lehetőséget a jelenlegi gazdasági környezetben. A Demján Sándor Program EXIM-es termékei érdemi támogatást adhatnak a cégek fejlesztési és növekedési terveinek megvalósításához, ezért bízunk benne, hogy minél többen élnek majd a program további forrásaival. Az eddigi tapasztalatok alapján most is élénk érdeklődésre számítunk a cégek részéről. A konstrukcióink 2025 januári indulása óta jelentős volumenű kérelmet fogadtunk be, az igénylések összértéke mára elérte a 674 milliárd forintot” – idézi az EXIM közleménye dr. Berta Adrienn vezérigazgatót.
Az adatok alapján a termékek széles vállalati kör számára kínálnak releváns finanszírozási megoldást. Az igénylések ágazati megoszlása szerint a befogadott hitelvolumen 26 százaléka a feldolgozóiparból, 24 százaléka az ingatlanügyletekhez kapcsolódó vállalkozásoktól, míg 18 százaléka a kereskedelem területéről érkezett. A befogadott volumen 49 százaléka forint-, míg 51 százaléka euróalapú konstrukcióra irányult.

