VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

• Az érdekképviseletek és a munkáltatói oldal a minimálbér emelését tervezi 3 éves program keretében
• Már csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér, mint itthon
• Cél, hogy 2027-ig elérje a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát

Ahogy arról korábban írtunk, augusztusban már a románok is elhúztak mellettünk. Csak Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér a magyarnál az EU-országokon belül. Ám érdemes megjegyezni, hogy Bulgáriában is emelések történtek, hiszen ebben az évben 20 százalékkal, tavaly pedig 9 százalékkal nőtt a minimálbér. Ha ilyen tempóban akarnak emelni, akár két éven belül ők is lekörözhetnek minket.

Arról is beszámoltunk, hogy az európai minimálbér-irányelvet 2022 októberében hirdette ki az EU, és a közzétételtől számítva két évük van a tagállamoknak, hogy összhangba hozzák a nemzeti jogszabályokkal. Aki azonban azt gondolja, hogy októbertől hatályba lépnek azok a törvénymódosítások, amelyek végül elhozzák Magyarországra az „európai minimálbért”, téved.

Nem jó, ha mindig csak a béreken akarnak spórolni a vállalkozások

– Soha nem is volt olyan elképzelés, hogy egységessé kell tenni a minimálbért az EU-ban – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Az elfogadott irányelv lényege mindössze annyi, hogy 2024 novemberéig kell akciótervet alkotni a kormányoknak. Ez azonban alapvetően arról szól, hogy milyen módszertan, milyen referenciaérték alapján határozzák meg a nemzeti minimálbért, valamint arról, hogy növelni kell kollektív szerződésekkel lefedett munkahelyek számát, és ebbe minél nagyobb mértékben be kell vonni a szociális partnereket, tehát például a szakszervezeteket.

 Törekvések persze vannak. Így a munkavállalói és a munkaadói oldal is reális célnak tartja, hogy 2027-ig érje el a hazai minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ez alacsonyabb érték, mint a bruttó átlagbér, mivel a jutalmak, prémiumok, 13., 14. havi fizetések nincsenek benne.

– A környező országokban is e kerül az érték körül, tehát a rendszeres bruttó átlagbér 50-55 százalékában húzták meg kívánatos mértéket – tette hozzá a szakszervezeti vezető –, de nyilván a gazdasági adatokat és a munkaerőpiaci folyamatokat is figyelembe kell venni.

A tárgyaló felek több éves bérmegállapodás megkötésére törekednek, amely 2025-től 2027 végéig lehet majd érvényben. Abban egyelőre nincs egyetértés, hogy a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) szerepét át tudja-e venni az ágazati tarifarendszer. Mészáros Melinda szerint ez azért lenne kedvezőbb a munkavállalók számára, mert jelenleg a munkaadó dönthet úgy, hogy az adott munkakör ellátásához nincs szükség arra a szakképzettségre, amivel a munkavállaló rendelkezik. Ha viszont ágazati tarifarendszer lenne, akkor ágazati szinten rögzíteni lehetne a munkakörre vonatkozó képzettségi és minimum bérszintet.

Mint mondja, a kollektív szerződések általi lefedettséget jelentősen növelni kell, mivel jelenleg nagyon alacsony, mindössze 10 százalék körül, de ez is elsősorban ágazati szintű megállapodásokkal lehetséges. Ehhez azonban jogszabályokat kellene alkotni, amelyek szabályozzák ezt a folyamatot. És hogy ezek megszületnek-e, az nagyban befolyásolja a jelenlegi tárgyalásokat.

– Amíg ezeket a dolgokat nem sikerül tisztázni, addig hivatalosan nem is beszélhetünk számokról – húzta alá az érdekképviseleti vezető. A garantált minimum többszintű rendszerét fenn akarjuk tartani. Azt vizsgáljuk, hogy a nyugat-európai és szlovén mintájú ágazati szerződések át tudják-e venni a garantált bérminimum szerepét, mert sokkal magasabb bérszintről indulhatnának dolgozók. Vannak ugyanis ágazatok, ahol a jelenlegi garantált bérminimumnál sokkal magasabb összeget lehetne alkalmazni. Egyelőre azonban a munkaadók és a munkavállalói oldal is megosztott ebben a kérdésben.

 Ha a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (vagyis a VKF) megegyezik végül a minimálbérekben, azt a kormány magára nézve kötelezőnek tekinti, és kormányrendeletben hirdeti ki. A minimálbér számos szociális és egyéb juttatás alapja, például a gyed vagy a táppénz maximumát is ez határozza meg. Ilyen szempontból a költségvetésre is terhet ró, de szükséges a dinamikus emelkedése, hiszen leszakadtunk a környező országoktól – húzta alá Mészáros Melinda. A tisztes megélhetés biztosítása a munkaadói oldalnak is érdeke, ha pedig javul a bérhelyzet, a fogyasztás is javulhat, amit a gazdaság élénkítésében tartanak nagyon fontosnak.

A szakszervezeti vezető szerint az elmúlt években folyamatosan bizonytalan volt az gazdasági helyzet, de a béremelések kigazdálkodása nem rótt elviselhetetlen terhet a munkaadókra. 2016-tól több lépcsőben komoly szociális hozzájárulási adókedvezményt is kaptak ehhez.

Bár erről jelenleg egyelőre nincs szó, szerinte a munkaerőhiány fő oka a megfelelő bérszint biztosításának a hiánya. Hozzátette: egyetért a gazdasági miniszter tavaly megfogalmazott véleményével, hogy a hatékonyságot szolgáló fejlesztések jelentős része elmaradt, pedig számos forrás állt ehhez rendelkezésre.

– Nem jó, ha mindig a béreken akarnak spórolni a vállalkozások, szükség lenne a működési költségek csökkentésére és a hatékonyság növelésére is.

Abból lehet gazdálkodni, amit megkeresünk

Idén hangsúlyosan az EU-s minimálbér direktíva átültetéséről, az ennek való megfelelésről folyik az egyeztetés a VKF-n – húzta alá Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Szerinte a résztvevők többsége által támogatható lehet a rendszeres bruttó átlagkereset, mint viszonyítási alap. A rendelkezésre álló adatok alapján reális célnak tartja, hogy 2027-ben a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, de konkrét számokról – különösen a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum alakulására – még nem tárgyaltak, hiszen még az idei és a jövő évi gazdasági növekedési és inflációs adatokat sem ismerik és nincs még megállapodás arról sem, hogyan alakul a garantált bérminimum az elkövetkező években. Minimálbért 250 ezer munkavállaló, míg garantált bérminimumot mintegy 700 ezer dolgozó keres, így a bérfelzárkóztatás konkrét lépéseiről még további tárgyalásokra és információkra van szükség, de elképzelhetőnek tart egy olyan 3 éves programot, amelyben évente átlagosan 11-12 százalékkal nőhet a minimálbér.

Egyetért azzal, hogy növelni kell a hatékonyságot, de szerinte ez nemcsak a vállalkozások feladata.

– A bérszínvonal hosszú távon nem szakadhat el a termelékenységtől, magyarán abból lehet gazdálkodni és bért fizetni, amit megkeresünk. Termelékenységben országunk sajnos nem áll jól és ezzel áll összhangban az átlagbér és a minimális bértételek szintje is. A termelékenységet csak közös munkával javíthatjuk, ebben a munkaadóknak ugyanúgy komoly szerepe és feladata van – technológia fejlesztés, vállalkozói tudás bővítés –, mint a munkavállalóknak a képzettség fokozása, a nyitottság, a változó és digitalizálódó világ kihívásaira, munkakörülményeire való nyitottság terén. Az államnak is fontos szerepe van a versenyképesség fokozásában. Ilyen az adminisztratív terhek lebontása vagy a modernizációt támogató keretek kialakítása.

Hangsúlyozta, hogy a 2017-22 közötti 6 éves bérmegállapodás arra épült, hogy a kormányzat jelentős adó- és járulékkedvezménnyel támogatott egy erőltetett béremelési programot. Mindez úgy valósult meg, hogy az államháztartás bevételei – a megnövekedett kereseteknek köszönhető fogyasztás miatt - meghaladták az adó- és járulékcsökkentés miatti bevétel-kiesést. Hasonló program kialakítására most is lát lehetőséget.

A szakszervezetek által felvetett ágazati megállapodásokról azt gondolja, hogy egy hosszabb, több éves folyamat eredményeként jöhet létre egy ilyen rendszer. A munkaadói oldal nyitott erre, de a jelenlegi rendszert, valamint a minimálbér és bérminimum összeolvasztását is elfogadhatónak tartják, ami szintén felmerült a tárgyalások során.

Mint mondta, november végéig szeretnének megállapodni a jövő évi minimális bértételekről, és ha lesz 3 éves bérmegállapodás – amit támogat –, azt is szükséges megkötni november végéig.