„A 2008-2009-es világválság után, egy 10 éven át tartó konjunktúra következett: a globalizáció az élet minden területén tetten érhetővé vált, kinyílt a világ, a távolsági utazások hétköznapivá váltak, a költségoptimalizálással globálissá vált beszállítói láncok messzire nyúltak, a digitalizáció előretörésével pedig megváltoztak vásárlási szokásaink is; minden értelemben átléptük a lokális határainkat” – kezdte elemzését az OPTEN stratégiai igazgatója.

Tíz év elteltével a szakértők már a világgazdaság lassulásáról kezdtek beszélni, lassuló GDP-t és emelkedő inflációt emlegetve.

A következő mérföldkő a 2020-as koronavírus-járvány volt, amelynek következtében folyamatossá vált a bizonytalanság: állandóan újra kellett tervezni, a bezárkózás és a nyitás időszakai felváltva követték egymást. 2022 márciusában kitört az orosz-ukrán háború, miközben a világ gazdasága még ki sem heverte a járvány okozta nehézségeket.

„Ha kicsit távolabb nézünk, azt látjuk, hogy a bizonytalanság egyáltalán nem szűnt meg, sőt, inkább állandósulni látszik, hiszen újabb és újabb válsághelyzetekre, járványokra (például majomhimlő) kell felkészülnünk” – folytatta dr. Csorbai Hajnalka.

Az OPTEN stratégiai igazgatója az ellátási láncok akadozásában, az alapanyaghiányban, az egyes iparágak átrendeződésében (például turizmus), az infláció emelkedésében és a munkaerőhiányban látja azokat a kihívásokat, amelyekkel a világnak leginkább szembe kell néznie az elmúlt években kialakult válsághelyzetek nyomán.

„Az orosz-ukrán háború kitörésével a helyzet tovább romlott: a nemzetközi piacon is elszabadult az infláció, masszív energiaválság van kibontakozóban, berobbant az olajár, amely folyamatos zavarokat okoz a termelő szektorokban, az autóipar vagy épp a műtrágyagyártás területén. Nagy darab hasadt ki a világ agrár piacáról, ez okozza a gabona és az étolaj hiányát is. Ugyanakkor a válságnak természetesen vannak nyertesei is: és itt gazdaságpolitikai vonatkozásban elég összetett a helyzet. Átalakul a kőolaj és földgáz export relációja, a mezőgazdaság is igyekszik átrendeződni és jól láthatóan a devizák is jelentős mozgásban vannak.”

Magyarország gazdasága és a válságok

Magyarország helyzetét tekintve mindig is jobban ki volt szolgáltatva a különböző válságoknak: hazánk a kontinens egyik legnyitottabb kis gazdasága, erősen függ más országoktól (például: orosz energia, meghatározó EU-s exportpiacok). Erősödik az import, romlik a külgazdasági mérleg és az árfolyamingadozások is jelentősen befolyásolják a gazdaság alakulását.

„Ha a nemzetgazdasági ágakat nézzük, az látszik, hogy az MVÜK-tagság jelentős része a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, a műszaki, szakmai, tudományos és tanácsadói tevékenységi körben, valamint az információ-kommunikációs területen érdekelt” – mondta az OPTEN stratégiai igazgatója.

Székhely tekintetében komoly eltolódás van a budapesti, Pest megyei székhelyű cégek irányába a közösségen belül.

A foglalkoztatottak számának alakulásában a magyar gazdaság és az MVÜK-tagok esetében ellenkező irányú trend tapasztalható. Miközben nemzetgazdasági szinten az összalkalmazottak száma a 2020-21-es időszakban jelentősen nőtt, az MVÜK-tagságban már 2019-ről 2020-ra csökkenés volt megfigyelhető, és ez a tendencia később is folytatódott.

Dr. Csorbai Hajnalka hangsúlyozta, hogy a jelenség egyáltalán nem a nagyarányú elbocsátásoknak, sokkal inkább az MVÜK-tagok gyors alkalmazkodásának köszönhető. A tagok (elsősorban a nagyvállalatok) felismerték ugyanis, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal jobban járnak olyan humán-erőforrás állománnyal, amely könnyebben skálázható, illetve adott helyzetben hatékonyabban átszervezhető, így alkalmazotti státusz helyett inkább bérmunkában bérlik vissza a dolgozóikat, ami költséghatékonyság szempontjából is jobb megoldásnak bizonyult.

Ezzel párhuzamosan nagyon fontos kiemelni, hogy a személyi jellegű ráfordítások és kifizetések az MVÜK-tagság esetében a legtöbb szegmensben (a munkaerőátszervezések ellenére) jelentősebb mértékben növekedtek, mint az országos átlag.

„Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a hatékonyság növelése után, az MVÜK-tagok munkavállalói magasabb fizetésemeléseket kaptak, mint az országos átlag. A tagság nagyon jól és gyorsan reagál a válság adta kihívásokra. Jobban és gyorsabban, mint a magyar átlag” – fejtette ki az OPTEN stratégiai igazgatója.

Gyors reagálás, kiemelkedő profit

Ami az árbevétel értékeket illeti, az MVÜK-tagság nagyjából párhuzamosan mozog a teljes hazai gazdasággal: bár nagyvállalati szinten pici elmaradás tapasztalható az országos átlaghoz képest, leggyakrabban nem árbevételre optimalizálnak a cégek, hanem profitra. Ott pedig kiemelkedően jól teljesítettek az MVÜK-hoz tartozó vállalatok, mind a nagyvállalati, mind a kkv szektorban.

A kötelezettségekről (banki hitelek, szállítók kötelezettségek) dr. Csorbai Hajnalka elmondta: az MVÜK-tagok közül a mikro- és kisvállalkozások (400 millió forint alatti bevétellel), illetve a nagyvállalatok (3 milliárd forint feletti árbevétellel) kötelezettségei országos átlag alattiak, míg a klasszikus kkv cégeké (400 millió – 3 milliárd forint közötti árbevétel) kismértékben meghaladja az országos átlagot.

Egyértelműnek látszik, hogy a megnövekedett pénzügyi kockázat miatt vállalati szinten egyre több lesz a csőd, a felszámolás és a kényszertörlés, mert a bérinfláció, az alapanyag- és az energiaárak emelkedése hatalmas nyomás alá helyezik a vállalkozásokat. Mindemellett a Covid-időszakban megtapasztalt bizalomvesztés továbbra is fennáll, ami miatt még feszesebb creditmanagementre lesz szükségük a cégeknek.

„A jövő nagyban függ majd az ágazatokon belüli átrendeződésektől, a gazdaság kihívásaira adott gyors reakcióktól, valamint attól, hogy ki hogyan tud élni a regionális piacnyitás adta lehetőségekkel” – mondta a stratégiai igazgató.