2022.11.28.
Az infláció és az energiaválság veszélyeire is felhívta a figyelmet Pordán Zsigmond az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége konzultációján Tatán.
Tata adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett konzultációk első rendezvényének. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytat párbeszédet Magyarország legnagyobb független agytrösztje és a VOSZ. Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkájának eredményei így egész Magyarországon hasznosulhatnak, a cégvezetők visszajelzései pedig beépülhetnek a döntéshozók elé kerülő ajánlásokba.
A tatai rendezvényen Michl József polgármester köszöntötte a résztvevőket, és kiemelte: „A vállalkozások fontossága főleg azon mérhető le, hogy hány családnak nyújtanak megélhetést. A gazdasági nehézségek idején is fontos, hogy a vállalkozók a távlati célokra koncentráljanak, hogy sikerrel legyenek úrrá a problémákon.”
A támogatáspolitika tanulságai
Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója előadásában a hazai vállalkozásfejlesztés-politika jellegzetességeiről beszélt. Az agytröszt most zajló kutatásának részeredményeit bemutató prezentációjából kiderült, hogy „Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbb a külföldi tulajdonú vállalatok támogatása - ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a támogatások pozitív hatása a vártnál kisebb mértékben gyűrűzik le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz”.
A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multikkal összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak.
Stagnáló gazdaság, magas infláció, de válságállóbb munkaerőpiac jön
A jelenlegi turbulens gazdasági környezetben a vállalatoknak különösen fontos a tervezhetőség, a következő hónapok döntéseinek tényalapú előkészítése. Ebben kínált segítséget az eseményen az Egyensúly Intézet azzal, hogy ismertette a magyar és globális gazdaság kilátásait. Az agytröszt vezető közgazdásza, Ifj. Becsey Zsolt rámutatott, hogy a következő néhány negyedévben a növekvő árak miatt hatékony lakossági és vállalati alkalmazkodásra lesz szükség. Az infláció nem csupán idén, hanem jövőre is magas maradhat, és 2023-ban már várhatóan reáljövedelem-csökkenést is eredményez. Ugyanakkor tömeges leépítésekre, jelentős munkanélküliségre nem számít a szakember.
Összességében a gazdaság szereplői nem fogják tudni ideiglenes megoldásokkal átvészelni a következő hónapokat, sőt, akár éveket. Főként az energiabeszerzéseket tekintve kell felkészülni a környezet tartós megváltozására.
Kihívásokkal teli időszak jön a vállalkozásoknak
Pordán Zsigmond, a VOSZ Komárom-Esztergom Megyei Szervezete elnöke (a fotón) felszólalásában megerősítette, hogy a vállalkozásoknak energiaválsággal, magas inflációval és lassuló gazdasági környezettel kell szembenézniük. A jelenleg tapasztalható növekedés is javarészt az infláció eredménye, míg a volument tekintve valójában gazdasági visszaesést tapasztalunk.
A vállalkozók véleménye
Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója moderált. A beszélgetés során a vállalkozók egyetértettek abban, hogy a támogatások nélkül is fejlesztenének, ám támogatásokkal nagyobb beruházások hajthatók végre, ráadásul gyorsabban és hatékonyabban is.
Ezek az eszközök elősegítik azt, hogy a kkv-szektor jó úton haladjon. Többektől is elhangzott, hogy a nagyvállalatokkal szemben a kis- és közepes vállalkozások fokozottabb támogatására lenne szükség, és kiemelten fontos lenne a társadalmi környezet javítása, elsősorban az oktatás lényegesen nagyobb mértékű támogatása is.