Perlusz László ugyanakkor hangsúlyozta: nagyon a tárgyalások elején tartanak, korai még konkrét számokról beszélni, hiszen a kormányzati szerepvállalásról (pl. a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről) még nincs információ, ráadásul a Pénzügyminisztérium előrejelzését sem ismerik, amelyből kiderülne, hogy pontosan mivel tervez jövőre a kormány az infláció, a gazdasági növekedés és a termelékenység alakulását illetően.

A minimálbér-emelés nem csak attól függ, hogy mekkorát emel a versenyszféra vállalkozói oldala, hanem attól is, hogy miképp alakulnak a munkabérhez kapcsolódó adó- és járulékterhek – mutatott rá a VOSZ főtitkára. A tavalyi, 20 százalékos emelésről szóló minimálbér-megállapodást nagyban megkönnyítette, hogy a kormány 4 százalékponttal csökkentette a szociális hozzájárulási adót, míg a helyi iparűzési adót megfelezte. Szerinte egyébként most is lenne tere egy nagyobb arányú adócsökkentésnek, ugyanis – az emelkedő keresetek, infláció és fogyasztás miatt – áfában és szja-ban több folyna vissza a költségvetésbe, és a többletbefizetés nyugdíjjárulék-ágon a nyugdíjalapot is gyarapítaná.

Perlusz László elmondta: a munkaadók azt javasolják, hogy ne csak a feldolgozóipari cégekre vonatkozzon az energaintenzív kkv-kat megsegítő program, hanem terjesszék ki a többi ágazatra is. Szerinte a szolgáltató szektorban vagy a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalatok a gyártócégeknél sokkal jobban vannak beágyazva a magyar gazdaságba, tehát az ő kiesésük sokkal nagyobb károkat okozna. A VOSZ főtitkára a készülő munkahelyvédelmi bértámogatásról úgy vélekedett, hogy ugyan még mindig a munkaerőhiány okozza a problémát, viszont szerinte nem szabad megvárnia a kormánynak, hogy elinduljon egy elbocsátási hullám, ezért már most el kell kezdeni a program feltételeinek bemutatását.

Forrás: VG