„Lehet csökkenteni a kamatokat, de bizalom és kiszámíthatóság nélkül biztosan nem fog beindulni a fogyasztás, stabilabb viszonyokat kell teremteni” – ezt mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, akit azok után kérdeztünk, hogy a második negyedéves GDP-adat közlése óta egyfajta elbizonytalanodás ütötte fel a fejét a magyar gazdaság kilátásait illetően. Hiába várta a kormány, az elemzők és a jegybank is a kilábalás felpörgését, ez egyelőre elmaradt . Még úgy is, hogy egyébként az 1,3 százalékos, nem túl erőteljes, éves GDP-növekedés az uniós rangsorban a jobbak közé sorolható, igaz, a negyedéves 0,2 százalékos recesszió már lehangolóbb képet mutat. Ezek után pedig kérdésessé vált, hogy egyáltalán van-e még realitása az idei 2 százalékos növekedésnek.

Abban minden szereplő egyetért, hogy a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb problémája a külső és a belső kereslet hiánya, ezt látjuk visszaköszönni a hónapról hónapra megjelenő külkereskedelmi és kiskereskedelmi adatokban. Perlusz szerint azért fontos a kiszámíthatóság erősítése, hogy a végső fogyasztók és a vállalkozók is tudjanak előre tervezni, akár egy olyan környezetben is, amelyben éppenséggel negatív tényezők hemzsegnek. Épp ezért elsőként a bizalmat kell visszaszerezni, azt azonban elismerte, hogy ez egy nehéz, keserves feladat, főleg a mostani háborús, inflációs helyzetben.

Stabilitás kell, és sokkal kevesebb változás, ezért pedig a kormány is tud tenni, például azzal, hogy az átmenetinek mondott különadók valóban kivezetésre kerüljenek

– vélekedett a VOSZ főtitkára, aki emlékeztetett rá, hogy nemrégiben Hernádi Zsolt Mol-vezér élesen kritizálta a kormányt, amiért továbbra sem tervezi kivezetni a különadókat. Perlusz László megérti a költségvetés nehéz helyzetét, de szerinte egy változó világban, ahol óriási a kiszámíthatatlanság a különböző háborúk miatt, ezt nem lehet tetézni idehaza. Minél stabilabb viszonyok kellenek, hogy a vállalatok és a fogyasztók részéről is helyreálljon a gazdaságba vetett bizalom.

Szerinte a bizalom helyreállítása nélkül nem lehet csodát várni, a beruházások elmaradása a kereslet hiányára vezethető  vissza, addig pedig a vállalatok sem fognak beruházni, amíg nem látják, hogy pontosan mire számítsanak. 

Ezzel együtt hangsúlyozta, nem szabad a beruházásokat sem elhanyagolni, csak tudomásul kell venni, hogy önmagukban a beruházások sem hoznak csodát.

Üdvözli a VOSZ a kkv-államtitkárság felállítását

„Üdvözöljük a kkv-államtitkárság felállítását, hiszen a vállalatok 95 százaléka is kkv” – mondta a legújabb hírről, mely szerint szeptemberben felállhat az új államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Hozzátette, nagyon sok olyan sajátosságuk van a kkv-knak, például tőkeellátottság vagy termelékenység terén, amelyek miatt érdemes külön kezelni és támogatni őket, mint a nagyvállalatokat, egyébként pont ez tükröződik a Széchenyi-kártya program több mint 20 éves működésében is. Ezért ha még nagyobb, összehangolt figyelmet kap a szektor, azt üdvözlik. Részleteket azonban még nem tudott mondani, mert nem vonták be őket a szervezésbe. 

Nem túl biztató kilátások

A növekedéssel kapcsolatban azt mondta: az a baj, hogy folyamatosan lefele korrigálnak a várakozások: az év elején még 3-4 százalékkal indultunk, most már a 2 százaléknak is örülnénk, sőt, „lehet, hogy jóval alatta marad” a növekedés. Emlékeztetett rá, hogy tavaly nagyon hasonló forgatókönyv játszódott le, mindenki abban bízott, hogy sikerül elkerülni a recessziót, aztán tudomásul kellett venni, hogy recesszió van, majd legalább idén növekedünk. Most azonban itt vagyunk, de továbbra sem látni az elrugaszkodást, legfeljebb enyhe növekedés várható.