VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Optimizmusba vegyült aggodalom lett úrrá a magyar vállalkozásokon

2023.05.16.

Optimizmusba vegyült aggodalom lett úrrá a magyar vállalkozásokon

Bár a teljes makrogazdasági környezetet rossznak látják, saját vállalkozásaik jövő képeit tekintve optimisták a hazai kis- és középvállalkozások. A legnagyobb problémának az inflációt, a magas energiaárakat és a kiszámíthatatlanságot látják a cégvezetők. A negatív hatások ellenére viszont nem terveznek leépítést a hazai cégek.

Idén ünnepli 35. jubileumát a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a szakmai érdekképviselet pedig a korábbi jól kialakult érdekképviseleti struktúra megtartása mellett, megújulásra készül. A szervezet eddig is figyelt a vállalkozói visszajelzésekre, valamint igyekezett a kormányzatnál is lobbizni a magyar vállalkozók igényei mellett, de most ezt új szintre helyezik. Ezentúl negyedévente felmérik a kkv-k várakozásait, hangulatát, valamint azokról a problémákról kérdezik őket, amelyekre megoldást keresnek és a döntéshozói oldal segítségére is szükség lehet - ismertette az első jelentés bemutatóján Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

ÍGY ELŐSZÖR KÉSZÍTETTÉK EL AZ INDIKÁTOR-JELLEGŰ GAZDASÁGI MUTATÓKÉNT FUNKCIONÁLÓ VOSZ-BAROMÉTERT, AMELY KIJELÖLHETI AZ IRÁNYOKAT, AMELY MENTÉN AZ ÉRDEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGÜKET FOLYTATHATJÁK.

Az Egyensúly Intézet szakmai partnerségével összeállított és kiértékelt felmérés pedig már elsőre is izgalmas látlelet a hazai állapotokról, ugyanis felemás képet mutat a magyar vállalkozások várakozásairól.

Elsőként kiemelendő, hogy a nehéz körülmények mellett is, a VOSZ Barométer fő index 61 ponton áll, ami azt mutatja, hogy pozitívan tekintenek a jövőbe a hazai cégek.

Az eredményeket ismertetve, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta, hogy mivel a most kiadott jelentés pusztán egy pillanatfelvétel a magyar vállalkozói szféra helyzetértékeléséről, igazán fontos az lesz, hogy milyen negyedéves elmozdulások lesznek, ami majd következő kutatásokból lesz kiolvasható.

Azt viszont kiemelte, hogy már most meglepő, hullámvasútszerű elmozdulások látszanak a különböző kérdésköröknél, ami nem is meglepő, mert dinamikusan változik a lokális és globális környezet. Szerinte a mostani kutatás nagyon eltérően írja le a vállalkozók hangulatát, mint fogja majd a harmadik vagy a negyedévben.

A legfontosabb eredmények az, hogy a kutatáshoz telefonon, idén március közepén megkeresett 400 hazai vállalkozás saját szavaival a legégetőbb problémáknak a magas inflációt, a kiszámíthatatlanságot, a magas energiaárakat és az első félévet meghatározó gyenge, de leginkább változékony forintárfolyamot nevezte meg.

Mint arra Kozák Ákos kitért, így is optimistának mondható a vállalkozói közeg egy olyan környezetben, ahol a visszaeső háztartási fogyasztás és beruházási mutatók mellett nem növekedő, de nem is visszaeső, vagyis stagnáló gazdasági pályát jelez előre az Egyensúly Intézet.

„A vállalkozók érzik, hogy mindenfajta geopolitikai kockázat fennáll, de a saját helyzetüket optimistábban látják.

- tette hozzá.

Mint mondta, a vállalkozók jelenlegi félelmeit a tényadatok is visszajelzik: hisz a legfrissebb áprilisi inflációs adat szerint az éves alapon vett havi pénzromlási ütem 24 százalékon áll, miközben eddig a magyar vállalkozások a negyedik legnagyobb rezsiárakkal küzdöttek az uniós összehasonlítást nézve.

Nem háztartási energiaárak áfa nélkül számolt értékei az EU-s átlaghoz viszonyítva (megjegyzés: vásárlóerő-paritáson számolva). Forrás: Eurostat alapján Egyensúly Intézet/VOSZ.

Meglepő módon a kutatásban résztvevő cégek 62 százaléka számít inkább, vagy sokkal kedvezőbb kilátásokra a következő negyedévben, míg csak 10 százalék látja nagyon kedvezőtlenül a közeli jövőt, és a magyar vállalkozások kevesebb mint harmada értékeli úgy a helyzetet, hogy inkább negatív időszak következik.

A megkérdezett cégvezetők többsége (56%) szerint vállalkozásuk idén el fogja érni a tervezett árbevételt. A minta majdnem negyede (24%) úgy becsüli, hogy 10 százalékkal vagy 10 százalék felett fog elmaradni a cégük árbevétele Árbevételi növekedésre a megkérdezettek csupán 13 százaléka számít.

Ez nagyjából egybecseng az Európai Bizottság által nem rég közzétett gazdasági bizalmi indikátorok eredményeivel is, amelyben az első negyedévben már egy felpattanás látszik a magyar adatoknál - világított rá előadásában Kozák Ákos.

Ahogy arra a szakértő is kitért, a cégvezetők saját helyzetükre vonatkozó optimista hozzáállása viszont nem érvényes a teljes gazdasággal szembeni várakozásokra: a válaszadók 32 százaléka szerint a környezet sokkal veszélyesebbé válik, míg 27 százalék szerint inkább rosszabb lesz. Alig 9 százalék volt azok aránya, akik inkább vagy sokkal biztonságosabb gazdasági helyzetet várnak, míg 32 százalék szerint nem lesz érdemi változás.

A saját helyzettel kapcsolatos optimista képet részben magyarázza az, hogy a magyar kkv-szektor alapsokaságát reprezentáló megkérdezettek legnagyobb része nem tapasztalja azt, hogy a vevői körének fizetési morálja romlott volt: 55 százalék szerint nem tapasztalt ebben változást, míg csak 36 százalékuk tapasztalta azt, hogy romlás történt ezen a téren. Ugyan alig 9 százalék számolt be bármilyen pozitív folyamatról, javulásról, de az hogy viszonylag kevesen jeleztek rosszabb fizetési hajlandóságot, jó jel a vállalkozói szektor állapotáról.

Elbocsátásuk nélkül, részben beárazott inflációval a jövőbe

Azt is pozitívumként értékelte, hogy a kutatásban résztvevő vállalkozások alig terveznek elbocsátásokat: mindössze 9 százalék mondta azt, hogy erre készülne a következő egy évben, míg 91 százalék nem tenne ilyen lépéseket. Mindebből Kozák Ákos szerint látszik az, hogy a koronavírus-járvány alatt a magyar cégek megtanulták, hogy nagyobb veszteséget jelent a képzett munkaerő elengedése, mint amennyit az elbocsátásukkal lehet spórolni.

ÉRDEKESSÉG, HOGY A MEGKÉRDEZETT TÁRSASÁGOK 56 SZÁZALÉKA NEM TERVEZ ÚJ MUNKAERŐT FELVENNI, MÍG 44 SZÁZALÉK TOBOROZNA A KÖVETKEZŐ EGY ÉVBEN.

Ez némileg szemben áll az Egyensúly Intézet munkaerőpiaci előrejelzésével: ugyanis a kutatók idén és jövőre is csökkenésre számítanak a foglalkoztatottságban, még ha tartós elbocsátási hullámmal sem számolnak, ahogy a munkanélküliség megugrására sem.

Mivel a kutatás márciusban készült, az adatokat már az éveleji béremelések után vették fel, így még messzemenő következtetéseket nem érdemes abból levonni, hogy a megkérdezettek alig kevesebb mint fele mondta azt, hogy a következő egy évben már nem tervez béremelést, míg csak 28 százalék adna legfeljebb 10, további 23 százalék pedig ezt meghaladó fizetésemelést.

Abban pedig felemás a kép, hogy mennyire akarnak beruházásokat végrehajtani a hazai kkv-k: a VOSZ-Barométer adatai alapján éppen 50-50 százalék az arány ebben a kérdésben. Az viszont jó előjel, hogy a cégek 69 százaléka azt mondta, hogy a tervezett beruházásait végre tudta hajtani az elmúlt egy évben.

Szintén pozitív képet fest, hogy a megkérdezettek 85 százaléka azt közölte, hogy az elmúlt egy évben nem volt fizetési problémája vagy elmaradása a partnerei felé, ahogy 96 százaléknak adójellegű tartozása sem volt az elmúlt negyedévben.

AZT VISZONT ÉRDEMES KIEMELNI, HOGY ÉRDEMI PÉNZÜGYI TARTALÉKA ÍGY SINCS A LEGTÖBB A MAGYAR VÁLLALKOZÁSNAK.

A mintába bevont vállalkozások kétharmada (64%) beépíti az áraiba az inflációt. Kutatásunkban azt is felmértük, hogy a cégek mennyire lennének ellenállóak egy estleges gazdasági lassulással vagy fenyegetéssel szemben. Az eredmények alapján a minta 12 százaléka egyáltalán nem rendelkezik tartalékkal, így ők lennének a legkitettebbek egy gazdasági recessziónak. A minta nagyjából harmadának (36%) csupán 1-2 hónapra, további harmadának (34%) pedig már fél évre van tartaléka. Több mint egy évre elegendő megtakarítással a cégvezetők alig 18 százaléka rendelkezik csak.

A kutatás talán legérdekesebb eredménye, hogy miközben a legtöbb magyar vállalkozás szerint az infláció a gazdaságot sújtó egyik legégetőbb probléma, addig a válaszadók nagy része azt állítja, hogy ő maga nem építette be az áraiba a pénzromlás hatásait.

A CÉGEK 36 SZÁZALÉKA AZT ÁLLÍTJA, HOGY NEM HÁRÍTOTTA EZT A FAKTORT A VÁSÁRLÓIRA.

Kozák Ákos hangsúlyozta, hogy az első kutatás eredményei, főleg az azokban látható kilengések izgalmasak, azonban a következő VOSZ Barométerek után a kép letisztulására számítanak, illetve ekkor már a trendszerű elmozdulások is izgalmasabbak lesznek.

Perlusz László pedig azért nevezte fontosnak a kutatást, mert az főként a kkv-kör hangulatáról ad képet, ami kijelöli, hogy milyen beavatkozásokra lehet szükség. Ennek képviseletével pedig a VOSZ segíteni, esetleg irányítani tudja a gazdaságpolitikát. Mindezt azért tartja kiemelten fontosnak, mert a magyar GDP nagyobbik részét a kis- és középvállalkozások állítják elő, de termelékenységben nagyon le vannak maradva a nagyvállalatoktól. A Barométer-eredmények pedig a jövőben utóbbi probléma orvoslásában is segíthetnek.

A VOSZ főtitkára elmondta, hogy a Széchenyi Kártya az egyik legsikeresebb gazdaságfejlesztési eszköz, jelentős szerepet tölt be a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában, így pozitívnak fejleménynek tartja, hogy a kormány tíz évre vállalt garanciát a program fenntartására. Szerinte ez most azért is fontos, mert a magas inflációs, drága hitelezési környezetben az SZKP egy hatékony és olcsó eszköz a kkv-k segítésére, miközben látható, hogy nagyon hiányzik a sajáterő a legtöbb piaci szereplőnél.

 

vissza