2025.07.17.
A hazai cégek száma továbbra is csökken, de a visszaesés üteme lassul. A 2025 első féléves cégtrendek alapján az alapítási kedv visszafogott, a megszűnések mérséklődnek, és több szektorban is stabilizáció körvonalazódik. Az OPTEN szakértője szerint a második félév kulcskérdése: alkalmazkodás marad-e a kulcsszó, vagy elindulhat a valódi fordulat.
A magyar gazdaság 2025 első negyedévében továbbra is gyengélkedett, a KSH adatai szerint a GDP volumene stagnált. Bár a kormány korábban 3,4 százalékos éves növekedéssel kalkulált, az előrejelzések mára jóval visszafogottabbá váltak. Az Európai Bizottság 1 százalék alatti bővülést prognosztizál, és hazai szereplők is elismerik, hogy a növekedési pálya messze elmarad az eredeti várakozásoktól.
A legnagyobb kihívást az ipari kibocsátás gyengesége és a beruházások akadozása jelenti. Az autóipar, a gazdaság egyik húzóágazata, idén is nehézségekkel néz szembe, az Audi a Q3-as modell gyártásának egy részét Győrből Ingolstadtba helyezi át, míg Debrecenben a CATL-beruházás kivitelezése csúszik. Bár a német iparban megjelentek kedvezőbb várakozások, a hazai ipari hangulat továbbra is óvatos.
Ez a makrogazdasági közeg a vállalkozási aktivitás alakulásában is tükröződik. A negatív cégtrendek lassulnak, de az irány továbbra is lefelé mutat. A társas vállalkozások száma csökken, az alapítási kedv gyenge, a megszűnések üteme bár mérséklődik, a szerkezeti leépülés nyomai még mindig markánsak.
Tovább apadó cégállomány: visszafogott dinamika, szektorális különbségek
Az OPTEN adatai szerint 2025 júniusában a társas vállalkozások száma 498,7 ezer volt – a csökkenés immár 21. hónapja tart. Egy hónap alatt közel 900 vállalkozással lett kisebb a piac, míg féléves távlatban 6 500-zal csökkent a cégek száma. A visszaesés főként a kereskedelmet és az építőipart érinti, az előbbiben 2,4 ezerrel, utóbbiban 1,1 ezerrel kevesebb működő társaságot regisztráltak, mint január elején.
Az új alapítások száma sem hozott áttörést, júniusban csupán 1592 új társaság indult, ami 24 százalékkal maradt el a májusi szinttől. Az első félévben mindössze 11,3 ezer új vállalkozás jött létre, 6 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb visszaesés az alapítási kedvben a kereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben jelentkezett, 211, illetve 222 vállalkozással kevesebb jött létre ezekben az ágazatokban.
Pozitívum, hogy a megszűnések száma is csökken, júniusban kevesebb mint 2500 cég fejezte be működését, ami 31 százalékkal alacsonyabb az előző hónaphoz, és 500-zal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az első hat hónapban összesen 17,7 ezer megszűnés történt, 7 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. Az építőipar (3 ezer) és a kereskedelem (4,5 ezer) továbbra is a legérintettebb, ám az adatok nem mutatnak romlást a tavalyi évhez viszonyítva. Stabilizálódni látszik az adminisztratív és a szakmai szektor is.
A cégbírósági eljárások száma is mérséklődött, júniusban közel 4 ezer új ügy indult, ami 3,6 százalékos havi csökkenés. Az első hat hónapban 23,3 ezer ilyen eljárás történt, 1,6 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben. Továbbra is a kereskedelem és az építőipar a leginkább érintett, együttesen több mint 10 ezer eljárással.
Az eljárások 26,4 százalékában a cégek önként hagynák el a piacot, míg a fennmaradó 73,6 százalék mögött tartozások vagy nem szabályszerű működés áll. A végelszámolási arány jelentős szórást mutat, a humánegészségügyi és szociális ellátásban 73,4 százalék, míg az építőiparban mindössze 12,2 százalék, a kereskedelemben pedig 19 százalék.
„Bár a cégtrendek romlása lassul, fordulatról még nem beszélhetünk. A második félév kulcskérdése az lesz, hogy elindul-e valós élénkülés a cégvilágban, vagy továbbra is az alkalmazkodás és racionalizálás formálja a cégstruktúrát” – kommentálta az adatokat Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
