Koji László a szakmai szervezet szegedi konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a kétéves előkészítő munka után elindított védjegyrendszer létrehozásának célja az volt, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a hazai gyártású, ellenőrzötten jó minőségű építőanyagokra. Az építőipari szakma importkitettsége 48 százalékos. A kivitelezés területén a hazai cégek részaránya eléri a 80 százalékot, az elmúlt évek erőfeszítései ellenére az építőanyag-gyártás területén ez csak 10–15 százalék.

Az ÉVOSZ azzal a céllal hozta létre a többségi magyar tulajdonú vállalkozások által gyártott kiváló minőségű építőanyagokat jelölő védjegyet, hogy arányosabb legyen a hazai cégek termékeinek részaránya a beépített építőanyagok terén. Koji László jó példának nevezte a magyar élelmiszeripart, amely 15 éve kezdte el a hazai termékekre a figyelmet felhívó folyamatot.

A magyar tulajdonú építőanyag-gyártó cégek komoly gyártókapacitásokat hoztak létre a határon túl, az itt gyártott építőanyagok kaphatják meg a Prémium Regionális Építőanyag védjegyet.

A védjegyeket odaítélő tanúsító bizottság vizsgálja a termék összetételét, biztonságosságát, az újrahasznosítás lehetőségét, a gyártás energiaigényét, a gyártócég minőségbiztosítását és a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Az ÉVOSZ becslése szerint a rendszer indulásakor harminc vállalkozás mintegy ötven terméke kezdheti meg a tanúsítási folyamatot, amely mintegy másfél hónapig tarthat, így várhatóan a fogyasztók az év végén találkozhatnak a védjegyet viselő termékekkel. A védjegyjogosultság öt évre szól. (MTI)