Éves összevetésben, 2024. augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,7 százalékkal), ezen belül a tojásé 19,9, a kávéé 18,5, a csokoládé, kakaóé 18,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 17,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 28,9), az édesipari lisztesárué 13,6, a gyümölcslé, zöldségléé 13,6, a büféáruké 9,3, az étolajé 8,8, valamint az alkoholmentes üdítőitaloké 8,6 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,5, a liszté 11,6, a cukoré 10,0, a párizsi, kolbászé 6,6, a tejtermékeké 6,2, a sertéshúsé 4,9 százalékkal mérséklődött.

A háztartási energiáért 11,0 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,2, a palackos gáz 2,6 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,5 százalékkal.
A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 10,2, a sport, múzeumi belépők 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a járműjavítás és -karbantartás 9,8, a testápolási szolgáltatások 9,6, az egészségügyi szolgáltatások 8,5 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,2, a konyha- és egyéb bútorok 6,3, a szobabútorok 5,2, az új személygépkocsik 2,0 százalékkal többe kerültek.

A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,5 százalékkal drágultak.

Vegyes a kép

Az idén 4,6 százalékos lehet az éves infláció, jövőre pedig lassulás várható – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, megjegyezve: „az adatok teljesen összhangban vannak a piaci várakozásokkal, így ezúttal nincs meglepetés”. A szakember rámutatott: kedvező, hogy a változékony energia-, hatósági és feldolgozatlan élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció augusztusban már a 4 százalékos szint alá került, egészen pontosan 3,9 százalékos volt.

Németh Dávid szerint az őszi hónapokban a 4,5 százalékos szint környékére gyorsulhat az éves infláció. Részben a bázishatás miatt, részben azért, mert a szolgáltatások drágulása tartósnak látszik. „Továbbá kérdéses, hogy a nyugdíjasoknak biztosított élelmiszer-utalványok mekkora többletkeresletet generálnak és ez a hatás megjelenik-e majd az élelmiszerárak alakulásában” – fogalmazott a K&H elemzője.

2024 decemberében és az idei év elején durván megugrott az infláció az átárazások miatt. Ehhez képest 2025 és 2026 fordulóján visszafogottabb drágulást hozhatnak ezek az átárazások. Így decemberben 4 százalék közelébe, januárban pedig a 3,5 százalékos szint környékére lassulhat az éves mutató. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az árrésstopok kivezetéséhez köthető bizonytalanságokról. A jelenlegi piaci várakozások szerint erre csak a jövő évi parlamenti választások után kerülhet sor, márpedig ez a lépés jelentős inflációs kockázatot hordoz. Mindezek alapján 2025-ben az éves átlagos infláció mértéke Németh Dávid prognózisa szerint 4,6 százalék lehet, ami jövőre kissé mérséklődhet, de így is 4 százalék felett alakulhat.

„Az inflációs kép továbbra is vegyes. A következő hónapokban érkező, választások előtti jóléti intézkedések vélhetően fokozhatják a várt árnövekedést és teret engedhetnek további átárazásokra” – kommentálta az adatokat Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője, aki szerint az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4–5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november–decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről. Bár hivatalosan csak november végéig hosszabbították meg az intézkedéseket, az elmúlt félév és a korábbi tapasztalatok alapján az Ersténél is azzal számolnak, hogy a mostaniak kivezetése 2026 április–májusában következhet be.