2024.05.29.
(Újra)Indul idén nyáron a 2021–2027-es uniós költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az „Igazságügyi reform” bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 milliárd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg.
A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapokból várhatóan érkező, mintegy 4000 milliárd forintos keretnek csak a kisebb része, 776,5 milliárd forint folyhat be a gazdasági szereplőkhöz. Ennek több oka van:
– A források egy jelentős része az állami szektorban kerül felhasználásra területfejlesztésre, infrastruktúra-fejlesztésre vagy a központi költségvetés szervei, vagy az önkormányzatok fejlesztései által. Ez persze nem újdonság, minden eddigi fejlesztési ciklusban így volt.
– A gazdasági szereplők rendelkezésére álló források egy részét már korábban lekötötte a kormányzat, a szóban forgó pályázati programok támogatási költségeit pedig a központi költségvetés megelőlegezte, a ténylegesen új pályázatokra fordítható keretek ezzel automatikusan csökkennek. Ez is egy több száz milliárdos tétel.
– A GINOP Plusz, DIMOP Plusz, EFOP Plusz vagy az RRF programoknál – a jelenleg ismert tervek szerint – a rendelkezésre álló támogatási keret jelentős részét olyan programokra fordítja a kormányzat, amelyek nem közvetlenül a gazdasági szereplők számára biztosítanak forrásokat.
Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a vállalkozások szempontjából releváns négy nagy program teljes keretének 23,2 százalékára pályázhatnak a vállalkozások – emelte ki Bagdi Lajos. Ennek kétharmada vissza nem térintendő támogatás, mindegy 776,5 milliárd forint értékben. A főbb támogatási területek:
– a zöld gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó fejlesztések (332,4 milliárd forint),
– az innováció (262 milliárd forint),
– a digitalizáció (154,6 milliárd forint),
– az energiahatékonysági fejlesztések (154,2 milliárd forint) és
– a speciális célterületeket lefedő energetikai fejlesztések (105,1 milliárd forint).
Jól látszik, hogy a korábban nagyon népszerű technológiai fejlesztéshez mindösszesen 130 milliárd forintnyi pénzügyi eszközzel tervez hozzájárulni a kormányzat, amely azt vetíti előre, hogy nagyon korán fel kell készülnie a gazdasági szereplőknek.
A fejlesztési források több mint felét a kormányzat a kiemelt eljárásrendű pályázatok keretei között tervezi felhasználni. Ez a gyakorlatban egy állami pályázó kijelölését jelenti, amely egyedül nyújthat be pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott projekt végrehajtására. Természetesen a projektek megvalósítása során ezekbe is bekapcsolódhatnak vállalkozások, de a célokat nem az üzleti szereplők határozzák meg.
A fenti adatok azokat a támogatási programokat tartalmazzák, amelyek jellegüknél, tartalmuknál fogva alkalmasak a vállalkozások támogatására – hangsúlyozza a Niveus Consulting Group.
