A pandémia, a háború és jelenleg kibontakozó gazdasági válság miatt egyre több vállalkozás kerül nehéz pénzügyi helyzetbe, ezért a korábbinál jóval gyakrabban fordul elő, hogy egy vevő egyáltalán nem tudja a fizetési kötelezettségét teljesíteni. Az eladók számára jó hír, hogy a hazai áfarendszerben 2020. január 1-jétől lehetőség van a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után fizetendő áfa alapjának – a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén – utólagos csökkentésére, amennyiben a vevő a termék vagy szolgáltatás ellenértékét nem egyenlítette ki. A behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylés, illetve az utólagos adóalap-korrekció lehetőségét 2021. január 1-jétől a kormány kiterjesztette az adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany személy (pl. természetes személy) vagy szervezet (pl. gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány) adóssal szembeni követelésekre is.

Amennyiben a fennálló követelés áfa szempontból behajthatatlan követelésnek minősül, úgy főszabály szerint az adóalap-csökkentésre önellenőrzés keretében, öt éven belül van lehetőség. (Az érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező adó megállapításához való jog ennyi idő alatt évül el.)

Az elévülést követően behajthatatlanná vált követelések kezelése

2021. június 10-én lépett hatályba a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi az olyan tartozásokra eső megfizetett adó visszatérítését, amelyek behajthatatlanná válásakor a követelés alapját képező, eredeti ügyletre számított elévülési idő már letelt. Ilyen esetekben ugyanis az elévülés kezdő időpontját nem az adó megállapításához való jog kezdő időpontjától, hanem a behajthatatlanná válás tényének bizonyíthatóan bekövetkezett időpontjától kell számítani.

Ahhoz, hogy a fenti körbe tartozó vevő partnerekkel szemben fennálló behajthatatlan követelésekre jutó áfát vissza lehessen igényelni, több feltételnek is teljesülnie kell – hívja fel a figyelmet dr. Deák Ivett, a K-X Consulting jogi tanácsadója. A jogszabályban előírt objektív feltételeknek minden esetben fenn kell állniuk így például a szolgáltatást nyújtónak és a vevőnek független feleknek kell lenniük; a követelés az adóalap-csökkentést érvényesíteni kívánó fél által teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból kell fakadnia; a követelésnek az adóalap-csökkentés időpontjában is fenn kell állnia; bizonyítani kell, hogy a behajthatatlan követeléssel érintett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült és a jövőben sem térül meg.

A fentieken túl a kérelem benyújtásához szükséges az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást igazoló számla, az adós fél neve és adószáma, valamint a követelés meg nem térülésének (azaz a behajthatatlanság tényének és mértékének) igazolása (végrehajtási eljárás során ez lehet a nemleges foglalási jegyzőkönyv, felszámolási eljárás esetén pedig a felszámoló behajthatatlansági nyilatkozata).

Ellenőrzéssel lezárt időszakra eső áfaösszegek visszakérése

A gyakorlatban sokszor felmerül a kérdés, hogy le kell-e mondani az olyan megfizetett adó utáni utólagos adóalap csökkentésről, melyre a jogszabályban előírt elévülési időn belül azért nem nyílt törvényes lehetősége a társaságnak, mert az adóhatósági ellenőrzéssel lezárt időszak önellenőrzéssel nem módosítható.

Az Európai Bíróság ítéletei alapján 2021. június 10-én hatályba lépett hazai törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy abban az esetben, amikor az előzetesen felszámított áfa összege más módon (önrevízió, ismételt ellenőrzés, felügyeleti intézkedés) nem térülhet meg, a jogszabályban rögzített feltételek fennállása esetén a társaságnak lehetősége van a különös adó-visszatérítés iránti eljárás keretében, külön kérelem benyújtásával ezen adóösszegek visszatérítését kérni. Ha tehát a költségvetésbe „beragadt áfát” a társaság nem tudta az elévülési időn belül, az általános szabályok szerint visszakérni (mert a követelés az általános elévülési időt követően vált behajthatatlanná), vagy az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés miatti önellenőrzési tilalom akadályozta ebben, akkor  sem szabad lemondani ezekről a – más módon meg nem térülő – követelésekről, mert külön kérelem benyújtásával, különös eljárás keretében, az ok bekövetkezésének időpontjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül visszakérhetőek.