A felmérés szerint a kisebb cégek általában áremeléssel, a közép- és nagyvállalatok inkább költségcsökkentéssel, létszámstoppal vagy technológiai beruházásokkal teremtenék elő a költségek fedezetét. 70 százalék úgy számol, hogy technológiai fejlesztésekkel 3-5 éven belül részben kiválthatnák a munkaerő-szükségletüket, és 75 százalék bízik abban, hogy az alkalmazottak képzése javíthatná a jövedelemtermelő képességüket. A vállalatok csaknem fele szerint a béremelés elégedettebbé fogja tenni a munkavállalókat, a motivációjuk erősebb lesz.

Az MKIK üdvözli a minimálbér- és a bérminimum-megállapodást, de a kamarai álláspont szerint a béremeléseket az inflációhoz és a vállalkozások teherbíró képességéhez igazodva kell ütemezni. A testület emellett sürgeti a szociális hozzájárulási adó csökkentését, a béren kívüli juttatások növelését, az önfoglalkoztató és mikrovállalkozások megsegítését, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás ösztönzését. Szükségesnek tartják a szak- és felnőttképzés fejlesztését, képzési programok szervezését, támogatott hitelek és beruházási támogatások meghirdetését, regionális támogatási rendszerek bevezetését, továbbá bértámogatási program kidolgozását munkaerő-intenzív vállalkozások számára.

 A béremelések vállalati fogadtatását és hatásait vizsgáló reprezentatív felmérés a területi gazdasági kamarák közreműködésével készült november 11. és 20. között; az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 400 belföldi céget keresett meg. A kérdőíves kutatást kiegészítő konzultáció november 25-ig tartott, és több mint 4 ezer vállalkozó véleményét gyűjtötte össze. (MTI)