VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Megkeresésünkre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Zlati Róbert elmondta, a megállapodás négy pontból áll, és rögzíti, hogy:

• A minimálbér 16 százalékkal emelkedik, így a mostani bruttó 200 ezer forint helyett jövőre 232 ezer forint lesz, a bérminimum pedig 14 százalékkal emelkedik, vagyis a jelenlegi bruttó 260 ezer forint helyett 296 400 forint lesz.
• A kormány nem emeli a béreket terhelő adókat jövőre.
• A cégek és vállalkozások a lehetőségeikhez mérten törekednek rá, hogy akkora béremelést adjanak, hogy a fizetések megőrizzék reálértéküket. Ez kvázi a bérajánlás.
• Ha a jelenlegi inflációs prognózisnál (15–18 százalék közötti inflációval számol most a kormány) magasabb lesz a fogyasztói árindex félévre, akkor a felek újra tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy egy évközi minimálbér-, illetve bérminimum-korrekcióról egyeztessenek.

A bérmegállapodást ugyan még nem írták alá, arra valamikor a jövő héten kerülhet sor, de azt már kőbe vésettnek lehet venni – tette hozzá Zlati Róbert.

Van benne bőven kompromisszum

A MASZSZ először hezitált, aláírja-e a megállapodást, mert ők nagyobb emelést szerettek volna. Zlati Róbert szerint, ami a minimálbért és a bérminimumot illeti, többet érdemeltek és kaphattak volna a magyar dolgozók, mint amennyit a megállapodás rögzített. A MASZSZ a legoptimálisabbnak azt tartotta volna, ha mindkét legkisebb bér 20 százalékkal emelkedik, de belátták, hogy a bérminimumnál ennek nincs realitása, mivel ma már sokkal több embert érint, mint a minimálbér. Az elnök ezért azt a célt tűzte ki, hogy 40 ezer forinttal emelkedjen a minimálbér és a bérminimum is. Ez nem sikerült, de mivel érezték annak felelősségét, hogy mennyire szükség van a megállapodásra, úgy döntöttek, hogy aláírják a 16, illetve 14 százalékos emelésről szóló kompromisszumos megállapodást.

A megegyezés nem csak a MASZSZ részéről kompromisszumos. Például a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is azt szorgalmazták eleinte, hogy a kormány (ahogy a korábbi években), ezúttal is tegyen a béremelések mellé valamilyen adócsökkentést. Ehhez képest az derült ki, a kabinet csak arra tud ígéretet tenni, hogy nem fog adót emelni. Ami elég nagy különbség.

Úgy tűnik, elég nagy rés van a költségvetésben. Ha innen nézzük, akkor fontos ígéret az, hogy a kormány nem emeli a munkát terhelő adókat azért, hogy plusz bevételre tegyen szert – kommentált Zlati Róbert.

Fontos, hogy megszületett a megállapodás, lehet tervezni

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László örül, hogy a szakszervezetek is egységesen beálltak a bérmegállapodás mögé, amely a megítélése szerint mindegyik félnek komoly kompromisszum volt. Fontosnak tartja a bérmegállapodást, mert a sok bizonytalanság mellett igazodási pontot jelent, és lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy tervezzenek.

A munkaadói érdekképviseletek szerint válságban elsődleges szempont a munkahelyek megtartása. Amikor a vállalkozók sorba kapták a nyakukba a különböző sokkokat (alapanyag-, nyersanyag-, üzemanyagár-, energiaársokk), akkor fontos, hogy a béremelések révén ne érje őket még egy elviselhetetlen csapás. Tragédia lenne, ha a vállalkozások tömegesen azért hagynának fel a tevékenységükkel, mert nem bírják tovább kigazdálkodni a béremelést – a munkáltatók ezért szerették volna, ha valamilyen adócsökkentést tesz a kormány a béremelések mellé. Az ő kompromisszumuk az volt, hogy elfogadták, a büdzsé ezt nem teszi lehetővé, nincsenek már olyan százmilliárdok, amiket erre a célra lehetne fordítani. Vagy ahogy Orbán Viktor fogalmazott, már elmentek a falig.

Fontosnak tartják a kormány ígéretét, miszerint a nehéz költségvetési helyzetben sem fogják a bérterheket növelni. A VOSZ továbbra is napirenden tartja javaslatcsomagját, amely olyan intézkedéseket ajánl, hogy azok – függetlenül attól, hogy melyik ágazatban és szektorban működik egy vállalkozás – hatékonyan segítsék az elszabadult energiaköltségek elleni küzdelmet, korlátozzák az elviselhetetlen költségnövekedést és lehetővé tegyék a cégek áttérését megújuló energia felhasználására.

A szakszervezet részéről is van kompromisszum, hiszen a legkisebb keresetűek érzik a legjobban az inflációt, ők a leginkább kitettek az áremelkedéseknek, ezért nem lehet elengedni a kezüket, nem szabad hagyni, hogy csökkenjen az életszínvonaluk, mert nekik nincs már hova hátrálniuk. A szakszervezet ezért akart magasabb emelést, de lemondtak róla. Perlusz László úgy fogalmazott, hogya 16 százalékos minimálbér- és 14 százalékos bérminimum-emelés kompromisszumos megállapodásával a munkaadók és a munkavállalók is elmentek a saját falukig.

Arról is biztosított, hogy a VKF tagjaiként még az eddiginél is jobban oda fognak figyelni arra, hogyan alakul az infláció, az ár-bér spirál az első félévben azért, hogyha muszáj, akkor év közben is be lehessen avatkozni. Fontosnak tartja, hogy a kormány ígéretet tett rá, bármelyik fél kezdeményezi félévkor a VKF-tárgyalást, azt meg fogják tartani.

Még soha nem fordult elő, hogy év közben emeltük volna a legkisebb béreket, de a mostani helyzetben el kellett fogadnunk, hogy a bérmegállapodásba belekerült, félévkor leülünk tárgyalni és áttekintjük a munkaerőpiaci és bérhelyzetet, ha a gazdasági mutatók a jelenlegi várakozásokhoz képest jelentősen romlanak – tette hozzá.

Így alakulhatnak a bérek jövőre

A minimálbér-emelést Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be csütörtök délután.  Az államtitkár többek között azt is elmondta, a garantált bérminimum 730 ezer embert érint, a minimálbér pedig 200 ezret. De ezek az emelések túlmutatnak ezen az egymillió emberen, hiszen a felette lévő béreket is jelentősen megtolja a legkisebb bérek emelése. Czomba Sándor érdemi általános béremelésre számít a magyar gazdaságban jövőre.

A VOSZ arra számít, hogy a januári minimálbér- és bérminimum-emelést ugyan számos vállalkozásnak nem lesz könnyű kigazdálkodnia, de tömegesen nem fognak emiatt tönkremenni, akik eddig túléltek. Ezért is mentek bele a megállapodásba.

A jövő évi béremelésekkel kapcsolatban Perlusz László elmondta, lesznek olyan cégek, vállalkozások is, ahol a legkisebb bérek emelése miatt bértorlódás alakulhat ki, és azt kezelni kell. Vannak cégek, ahol közvetlenül nem érinti a dolgozókat a minimálbér és a bérminimum emelése, mert annál többet keresnek, de a magasabb bérekre is nyomást gyakorol a legkisebb kötelező bértételek emelkedése. A kisebb keresetű dolgozókat foglalkoztató munkáltatók – úgy tudni – év elején adnak valamennyi béremelést, mert úgy érzik, ezt muszáj meglépniük. Aztán, ha szükséges – néhány hónap vagy egy fél év múlva, ha a cég gazdálkodása azt lehetővé teszi – adnak bérkorrekciót. Egyébként egyre több munkaadó él az évközi bérkorrekcióval – ilyen inflációval terhelt időszakban ez, úgy véli, teljesen indokolt is, hiszen sokan nem tudnak „megelőlegezni” egy fokozatosan felépülő, magas inflációt.

A magasabb bérkategóriákban 10–15 százalék körüli béremelések körvonalazódnak, de van, ahol 15 százalék feletti emelés is várható – ezek a cégek versenyképességben és termelékenységben a legjobbak közé tartoznak.