VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Abban viszont teljes az egyetértés, hogy az év első három hónapjában erőteljes áremelkedés volt tapasztalható a lakáspiac szinte minden szegmensében, amit a kormány nemrég bejelentett kedvezményes hitellehetősége tovább fűthet majd az őszi hónapokban – állapítja meg friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.

Némileg meglepő megállapítással kezdődik a KSH lakáspiacról szóló friss kiadványa, hiszen a statisztikai hivatal adatai szerint az év első három hónapjában nem folytatódott a forgalom élénkülése, tizedével kevesebb lakás cserélt gazdát, mint 2024 első három hónapjában. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy mindössze 17 200 lakástranzakciót regisztrált a hivatal, amiből 16 900 használt lakás volt, és csak 300 új lakás talált gazdára. „A fenti számok azért meglepők, mert a piacon az év eleje óta mindenki a forgalom élénküléséről számolt be, sorra indultak az új lakásprojektek nagyon látványos értékesítési mutatókkal, ehhez képest hivatalosan fékezett a piac” – hívja fel rá a figyelmet Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az ellentmondásnak technikai oka is lehet, például az, hogy a KSH újlakás-forgalmi adataiba csak a végszerződésekkor kerülnek be a tranzakciók, melyeket közvetlenül a használatba vételi engedély kiadása előtt kötnek. A legtöbb újlakás-vásárló azonban ennél lényegesen korábban, akár másfél-két évvel az átadás előtt, akár még tervasztalról lefoglalja a lakást. Vagyis ezek a vevők valójában már megjelentek a piacon, de a statisztikába csak késve kerülnek be. Erre utalhat az is, hogy az új lakások piacán különösen nagy, mintegy 50 százalékos visszaesést mért a hivatalos statisztika.

A KSH adatai szerint különösen Budapesten lassult a piac, hiszen a fővárosban 24 százalékkal, míg a vármegyeszékhelyeken 5,9 százalékkal maradt el az első negyedéves értékesítés a tavalyitól. A községekben 7,5 százalékkal csökkent a forgalom, míg a kisebb városokban stagnált.

Abban viszont egybevág a KSH adata és a piaci érzet, hogy az év elején gyorsuló ütemben emelkedtek a lakásárak, a használt lakások három hónap alatt 5,7 százalékkal, míg az újépítésűek 2,3 százalékkal drágultak. Az összevont lakáspiaci árindex az előző évihez képest 12,5 százalékos emelkedést mutatott, ami az inflációtól megtisztítva reálértéken 6,9 százalékos emelkedésnek felelt meg.

Az MNB ugyancsak a napokban publikált, friss lakáspiaci árindexe még a fentinél is nagyobb drágulást mért, a jegybank kiadványa szerint országosan 15,3 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak, mint egy évvel korábban, és még a tavalyi negyedik negyedévhez képest is 7 százalékos drágulás volt tapasztalható. Kimagasló volt az emelkedés Budapesten, ahol egyetlen negyedév alatt is kétszámjegyű, 11,7 százalékos volt az áremelkedés, egy év alatt pedig 22,3 százalékkal kellett többet fizetni egy átlagos lakásért.

Az egyes vármegyeszékhelyeket megnézve az KSH arra jutott, hogy az átlagos négyzetméterár legnagyobb mértékben Szegeden emelkedett egy év alatt, a csongrádi városban 27,8 százalékos drágulás volt tapasztalható, így 759 ezer forint volt egy átlagos négyzetméter ára. Pécsett majdnem ugyanekkora, 27 százalékos áremelkedést mértek, így 676 ezer forintra ugrott az átlagár. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár került 24 százalékos drágulással, de alig maradt el Debrecen, ahol 22 százalékos volt az áremelkedés. A legkisebb, mindössze 3,8 százalékos drágulást Szolnokon mérték egy év alatt, de Szombathelyen és Kaposváron sem érte el a 10 százalékot az emelkedés. A vármegyeszékhelyek között a legolcsóbb az idei első negyedévben is Salgótarján volt, ahol 264 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméternyi lakás. Békéscsabán 388 ezer forintot, míg Szolnokon 433 ezret kellett fizetni egy átlagos négyzetméterért. A másik véglet Debrecen a maga 885 ezer forintos négyzetméterárával, miközben Székesfehérvár megközelítette a 800 ezer forintot, Győrben pedig 776 ezer forint volt az egységnyi átlagár.

„Az elmúlt években folyamatosan megfigyelhető tendencia, hogy a nagyobb autóipari beruházások fűtik egy-egy vármegyeszékhely lakáspiaci keresletét, így az árakat is, ezt láttuk Debrecenben a BMW és a CATL, míg Szegeden a BYD épülő gyárai kapcsán” – emelte ki az adatokat értelmezve Valkó Dávid.

Budapesten egyre inkább álom kategóriába tartozik az egymillió forint alatti négyzetméterár, mostanra már csak a pesti külső kerületekben volt ez alatt az átlag, ott 922 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért. Összességében a fővárosban 1,2 millió forint közelében volt az átlagos ár, ami a budai hegyvidéki kerületekben a 1,5 milliót is megközelítette. Egy budapesti lakás átlagosan 62,5 millió forintért cserélt gazdát az első negyedévben, ez 8,8 millióval volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Ha a magyar lakáspiacot európai összevetésben vizsgáljuk, akkor a 2015-ös évet bázisnak tekintve továbbra is az élen jár Magyarország drágulásban, hiszen nominálisan 338,7 százalékkal, vagyis majdnem négy és félszeresükre emelkedtek a lakásárak. Még a mögöttünk második és harmadik helyen álló Litvánia és Portugália esetében sem érte el ugyanez az adat a 250 százalékot sem. Ha az inflációval kiigazítva, reálértéken vizsgáljuk a lakásárakat, akkor viszont már Portugáliában volt a legnagyobb, 196 százalékos az áremelkedés, Magyarország 188 százalékos adatával a második helyre szorul, míg a harmadik Horvátország 160 százalékkal.

„Tapasztalataink szerint az erős első negyedév után kicsit megtorpant a lakáspiac. A 3 százalékos kedvezményes hitel azonban az őszi hónapokban ismét élénkülést hozhat” – emelte ki Valkó Dávid. Így az OTP Ingatlanpont elemzője szerint tartható az a korábbi becslésük, hogy a tavalyi mintegy 133 ezer után 2025-ben a tranzakciók száma megközelítheti a 150 ezret, az áremelkedés pedig az év egészében15–20 százalékos lehet országosan, míg a frekventált területeken meghaladhatja a 20 százalékot.