voszborsod

Milyen következményekkel járhat a késedelem?

2021.04.20.

Milyen következményekkel járhat a késedelem?

Ha valamivel elkésünk, annak a mindennapi életben is lehetnek hátrányos következményei. Ha valamely jog által előírt kötelezettség teljesítésével esünk késedelembe, annak jogi jellegű következményei is lesznek. Különösen a szerződéses kötelezettségek esetén érdemes tisztában lenni a késedelem következményeivel. Mit értünk késedelem alatt? Melyek a legfontosabb következményei?

Mikor eshetünk késedelembe?

Jogi értelemben akkor esik valaki késedelembe, ha a szerződés vagy jogszabály által előírt kötelezettségét nem teljesíti az előírt határidőben. A késedelem leggyakrabban a szerződések teljesítése kapcsán kerül szóba, azonban más területeken is találkozhatunk vele. Például késedelem az is, ha valaki az adóbevallását nem nyújtja be határidőre.

A szerződések szempontjából a késedelem a szerződésszegés egyik formája. Akkor esik valaki késedelembe, ha a kötelezettségét annak esedékességekor nem teljesíti. Késedelem esetén legtöbben a pénzfizetési késedelemre gondolnak, de késedelemről bármely, szerződésben kikötött szolgáltatás esetén beszélhetünk. Például késedelem az is, ha a vállalkozó határidőre nem építi fel az épületet.

Mi az esedékesség, azaz mikor teljesítünk időben?

Esedékességnek azt az utolsó időpontot nevezzük, amikor a kötelezett még hátrányos következmények nélkül teljesítheti a kötelezettségét. Az esedékesség jellemzően határidőként vagy határnapként kerül meghatározásra. A határidő egy időszakot foglal magában, amelynek utolsó napjáig a kötelezettség késedelem nélkül teljesíthető. Például, ha a határidő március 31., akkor a kötelezett akár március 10-én, akár március 31-én teljesít, nem esik késedelembe.

Határnapról abban az esetben beszélünk, ha a kötelezettséget az adott napon kell teljesíteni. Így érdemes figyelni arra, hogy határnap esetén nem csak a megadott napot követő teljesítés, de bizonyos esetekben a határnapot megelőző teljesítés is problémás lehet. Viszont a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.

A teljesítés idejét szerződésben kikötött kötelezettség esetén rendszerint maga a szerződés határozza meg. Ha a szerződés konkrét teljesítési időt nem állapít meg, de a szerződésben foglalt szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, akkor a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Ha a teljesítés idejét ilyen módon nem lehet megállapítani, akkor a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.

A teljesítés követelhetősége késedelem esetén

A késedelem nem mentesíti a kötelezettet a kötelezettségének teljesítése alól. Ezért, ha a kötelezett késedelembe esett, a jogosult továbbra is követelheti a kötelezett teljesítését, még akkor is, ha késedelem menthető okból következett be. A jogosult tehát megteheti, hogy akár bírósági úton kényszerítse ki a kötelezettség teljesítését. 

Elállás késedelem esetén

Előfordulhat, hogy a teljesítést a jogosult már nem kívánja követelni, mert például a késedelem miatt már nem áll érdekében a kötelezettség teljesítése. Ilyen esetben a jogosultat megilleti a szerződéstől való elállás joga.

Főszabály szerint a jogosult akkor állhat el a szerződéstől, ha a késedelem folytán a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlást vita esetén a jogosultnak kell bizonyítania.

Nincs szükség azonban az elálláshoz az érdekmúlás bizonyítására, ha a szerződés alapján vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetéséből fakadóan a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni. Például, ha a cukrász a megrendelt tortát nem készítette el az esküvőre, akkor ezt utóbb már nem tudja teljesíteni. Ilyen esetben a megrendelő elállhat a szerződéstől.

Nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására akkor sem, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő is eredménytelenül telt el. Például, ha a fizetési késedelembe esett vevőnek a fizetés teljesítésére az eladó póthatáridőt tűzött, de e határidőn belül sem teljesít, az eladó elállhat a szerződéstől.

Természetesen a felek a szerződésben is kiköthetnek elállási jogot késedelem esetére. Így kiköthetik például azt is, hogy amennyiben a kötelezett határidőben nem teljesít, akkor a jogosult minden további felszólítás nélkül elállhat. 

A késedelem további következményei: késedelmi kamat, kártérítés, kötbér, behajtási költségátalány 

  • A késedelmi kamat

késedelmi kamat talán a késedelembe esés legismertebb következménye. Késedelmi kamatot az köteles fizetni, aki pénztartozás esetén fizetési kötelezettségével késedelembe esett. A késedelmi kamat mértékét a felek meghatározhatják a szerződésben. Ha ezzel a jogukkal nem élnek, akkor a késedelmi kamatot a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezt szokták törvényes késedelmi kamatnak nevezni.

A Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. Ez azt jelenti, hogy ha valaki március 1-jén esett késedelembe, akkor a március 1-től június 30-ig terjedő időszakra a naptári félév első napján, azaz január 1-jén érvényes alapkamattal azonos a késedelmi kamat százalékos mértéke.

Ha vállalkozások közötti viszonyról van szó, akkor a késedelmi kamat törvényben meghatározott összege az általánosnál magasabb, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékkal növelt értéke. 

Abban az esetben, ha a késedelembe esett fél a szerződésszegésével a másik félnek kárt okozott, akkor köteles ezt is megtéríteni, amennyiben a késedelem alól nem tudja magát kimenteni. Pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárt kell megtéríteni.

  • A kötbér

Amennyiben a felek a szerződésben a késedelem esetére kötbér fizetését írták elő, akkor a késedelembe esett fél köteles a szerződésben kikötött késedelmi kötbér összegét megfizetni. Tekintettel arra, hogy a kötbér célja az átalány-jellegű kártérítés, ezért a károsult fél a kötbért meghaladó további kárának megtérítését is követelheti.

A vállalkozások közötti szerződés esetén, amennyiben fizetési késedelem lép fel, a jogosult behajtási költségátalányt is követelhet. A költségátalány mértéke – a pénztartozás összegétől függetlenül – 40 eurónak a késedelembe esés napján érvényes jegybanki alapkamat szerint forintban kifejezett értéke.

vissza