voszborsod

Mikor érvénytelen a munkaszerződés?

2021.07.20.

Mikor érvénytelen a munkaszerződés?

A munkaszerződés a munkaviszony alapvető dokumentuma. Így annak esetleges érvénytelensége kihat az egész munkaviszonyra. Mikor lesz a munkaszerződés érvénytelen? Az érvénytelen munkaszerződés semmis vagy megtámadható?

Az érvénytelenségről általában

Az érvénytelenség azt jelenti, hogy az adott szerződés, megállapodás vagy nyilatkozat olyan súlyos hibában szenved, ami miatt nem alkalmas arra, hogy a célzott jogi hatást kiváltsa.

Az érvénytelenségnek két típusa van:

A kettő közötti alapvető különbség, hogy a semmis szerződés a törvény erejénél fogva semmis és nem szükséges hozzá, hogy az érintett fél a szerződést megtámadja. Ezzel szemben a megtámadható szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosult személy eredményesen megtámadja. Fontos tudni, hogy míg a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, addig a megtámadásra csak meghatározott határidőben kerülhet sor.

Az érvénytelen munkaszerződés

Érvénytelen munkaszerződés esetén értelemszerűen nem jön létre érvényes munkaviszony, így a feleket nem illetik a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek. Ilyen esetben például a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, a dolgozót pedig munkavégzési kötelezettség. Valamint nem kötik a feleket a munkaviszony egyéb szabályai, így a felmondási szabályok sem.

A munkaszerződés semmissége

A munkaszerződés semmissége többféle okból is bekövetkezhet.

Semmis a munkaszerződés akkor, ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály alatt elsősorban a jogszabályokat, azok közül is különösen a Munka Törvénykönyvét értjük, továbbá ide tartozik egyebek mellett a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás is. A munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközés miatt semmis munkaszerződésnek talán a leggyakoribb példája az írásba nem foglalt munkaszerződés. A Munka Törvénykönyve ugyanis előírja, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. Amennyiben nem írásban kötik meg a munkaszerződést, akkor munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, ezért semmis.

Úgyszintén semmis a színlelt munkaszerződés. A színlelt szerződés azt jelenti, hogy a felek vagy egyáltalán nem is akartak szerződést kötni, vagy más szerződést kívántak kötni, amelyet a munkaszerződéssel lepleztek. Amennyiben a munkaszerződés egy másik szerződést leplez, akkor azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Bár a gyakorlatban inkább a fordítottja a jellemző, azaz gyakran a munkaszerződést leplezik el egy másik szerződéssel, például vállalkozási vagy megbízási szerződéssel.

A megtámadható munkaszerződés

A munkaszerződés akkor válik megtámadhatóvá, ha valamelyik félnél a szerződéskötéskor valamilyen akarati hiba állt fenn. A megtámadhatóságot lehetővé tevő akarati hibáknak a munkajogban három típusa van:

  • a tévedés,
  • a megtévesztés, valamint
  • a jogellenes fenyegetés.

A megtámadásra viszonylag szűk határidő, 30 nap áll rendelkezésre. A határidő kezdetét a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kell számítani. Azonban 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

A tévedés

Tévedésre hivatkozva akkor támadható meg a munkaszerződés, ha az érintett fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Ilyennek minősülhet például a munkakörben, a munkahelyben, a munkabérben való megállapodás. A tévedésen alapuló eredményes megtámadáshoz szükséges, hogy a tévedést a másik fél idézze elő vagy a tévedés a másik fél által felismerhető legyen. Akkor is megtámadható a szerződés, ha mindkét fél ugyanabban a tévedésben volt. Nem élhet a megtámadás jogával, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

A megtévesztés

Megtévesztésről akkor beszélhetünk, ha az érintettet a másik szerződő fél szándékosan ejtette tévedésbe vagy tévedésben tartotta.

A jogellenes fenyegetés

Jogellenes fenyegetésről akkor van szó, ha valamilyen hátrány kilátásba helyezésével veszik rá a szerződő felet, hogy akarata ellenére megkösse a szerződést. A jogszerű hátránnyal való fenyegetés is lehet jogellenes, ha visszaélésszerűen alkalmazzák. Például, ha valakit úgy vesznek rá a munkaszerződés aláírására, hogy egy másik bűncselekménye miatt feljelentéssel fenyegetik.

vissza