Egy évtizeddel ezelőtt a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) társult tagjai, a beszállítók kezdeményezésére indult el a Szállodai és Éttermi Szakmai Találkozó (SZÉSZT) azzal a céllal, hogy a szálloda- és vendéglátóipar képviselőinek teret nyújtson új szakmai információk megszerzésére, a lehetőségek feltérképezésére. Az eddig megrendezett hét SZÉSZT-en 24 helyszínen 145 előadást hallgatott meg több mint 3200 résztvevő. A Covid-járvány miatt két év kihagyással, nyolcadik alkalommal szeptember 27-én a Danubius Hotel Heliában tartották meg a szakmai találkozót, ahol három szekcióban (menedzsment, housekeeping, vendéglátás) párhuzamosan folytak az előadások, amelyek választ próbáltak adni a szakma jelenlegi kihívásaira, a munkaerő-importtól kezdve a robotikán keresztül a költséghatékony energiagazdálkodási és üzemeltetési megoldásokig.

A házigazda nevében Szabó Áron, a Danubius Hotel Helia igazgatója köszöntötte a résztvevőket, azt javasolva, kövessék továbbra is a Covid-járvány alatt már bevált „mérni-ellenőrizni-alkalmazkodni" stratégiát, hogy kezelni tudják a mostani válsághelyzetet.

Jó nyári szezon után bizonytalan jövő

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke a SZÉSZT iránt megnyilvánuló hatalmas érdeklődést a kollégák bizakodásaként értékelte, hogy olyan ismeretekre tegyenek szert, amelyekkel képesek megfelelni az előttük álló kihívásoknak.

Szezonértékelő előadásban elmondta, Budapesten és vidéken egyaránt viszonylag jó nyarat zártak a szállodák. Országosan mind a három nyári hónapban sikerült meghaladniuk a 2021-es vendégforgalmi adatokat, júliusban és augusztusban pedig érezhetően megközelítették a 2019-es vendégéjszakaszámot. Ez elsődlegesen Budapest felívelő teljesítményének köszönhető, amit nagy mértékben támogat Ferihegy folyamatosan növekvő utasforgalma is, amely már 80 százaléka a 2019-es szintnek. A vidéki régiókban vagy stagnálást, vagy a visszaesést tapasztaltak a hotelek nyáron – mutatott rá.

Szobafoglaltságban még 10-12 százalékos elmaradásuk van a 2019-es szinttől, 2021-hez képest azonban jelentőset léptek előre 2022-ben. Ezzel a kihasználtsággal – függetlenül az emelkedő költségektől – a szállodák plusszal zártak.

Bruttó átlagárban lényeges volt a növekedés, ugyanakkor a RevPAR tekintetében „van még hova fejlődni" – fogalmazott az elnök. A „brutális költségnövekedés" miatt a szállodák üzemelési eredményeik rovására működtek. Különösen súlyos az eredményromlás azoknál a házaknál, ahol már megtapasztalták a világpiaci energiaárakat, ilyen – említette példaként – az általa vezetett Kolping Hotel is.

A szakma előtt álló kihívások között kiemelte a munkaerőhiányt, bár azt vélhetően enyhíti majd a változó vendégigényekre reflektáló technológiák (robotika, automatizáció, digitalizáció) fejlődése. A másik súlyos probléma az energiaárak drasztikus elszállása, amire az elnök szerint az energiaszolgáltatók még rá is játszanak a partnereiket elbizonytalanító ajánlatokkal és szerződéses feltételekkel. Ez a nyomás csöppet enyhült szeptember végére, mert az áramszolgáltatók most már olyan ajánlatokat is tesznek, amelyben nincs átvételi kötelezettség meghatározva, ami "egy hónappal ezelőtt még elképzelhetetlen volt" – tette hozzá.

Könnyebben átvészelhetik a válságot a fővárosi szállodák

Baldauf Csaba komoly esélyt lát arra, hogy a vidéki és a budapesti szállodák helyzete megfordul. A zömmel külföldieket fogadó Budapest az infláció miatt még kedvezőbbé vált ár-érték arányával még inkább keresett lehet a nemzetközi piacon, ezáltal könnyebben átvészelheti az előttünk álló kihívásokkal teli időszakot, míg a – néhány fürdőváros kivételével –70-80 százalékban belföldi keresletre építő vidék házakat súlyosan érintheti a hazai vásárlóerő gyengülése. A sok üzleti utazót fogadó, és a felnőttbarát szállodákban vélhetően kisebb lesz a visszaesés, a családokra berendezkedő hotelek azonban már érzékelik az előfoglalások számában, hogy vendégkörük visszafogta a költéseit, erős kivárás és óvatosság jellemzi most az utazási piacot.Mentsváruk lehet a SZÉP-kártya, komoly segítséget jelentene, ha a kártyákról közel 100 milliárd forint turisztikai költés a következő fél évben lecsapódna a vidéki hotelekben. Az elnök szóba hozta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által a SZÉP-kártyán bevezetésre javasolt új "rezsi-zsebet" is, ami szerinte drasztikusabban érintené a szálláshelyeket, mint a korábbi élelmiszervásárlási lehetőség.

1,2 millió munkavállaló hiányzik az európai turizmusból

Baldauf Csaba az európai turizmus néhány számadatát és trendjeit is ismertette:

• A járvány után visszatért az optimizmus, ezt igazolja, hogy az USA-ból az Európába történő beutazás idén 100 százalékkal nőtt 2021-hez képest.
• A Covid utáni keresletrobbanás gerjeszti a szállodafejlesztéseket: idén 440 új hotel 64 ezer szobával lép piacra Európában az év végéig, a következő években pedig dupla ennyi nyitás várható. Ezek a beruházások 4-5 nagy szállodaüzemeltető vállalathoz köthetők.
• A Hotrec felmérése szerint Európa-szerte 1,2 millió munkavállaló hiányzik az ágazatból, ez 5-20 százalékos hiányt jelent országonként.
• Az üzleti turizmus újbóli fellendülésével számolnak a szakértők.
• A Google ingyenes szálláshely-foglaló szolgáltatásával konkurenciájává válhat az OTA-knak.
• Egy uniós felmérés szerint a vendégek részéről egyre nagyobb az igény a szállodai folyamatok automatizálására, minden második ember nem igényli, hogy bárkivel is találkozzon a bejelentkezéstől a kijelentkezésig.

Baldauf Csaba beszámolt arról is, hogy az MSZÉSZ a VIMOSZ-szal  kormányzati segítséget kért a koronavírus-járvány után ismét súlyos helyzetbe került turisztikai vállalkozók számára.