Ahogy korábban megírtuk, a tárgyalások a kezdeti szakaszokban járnak, amelyeket még számtalan körülmény befolyásolhat, hiszen csak szeptemberben lesznek ismertek a jövő évi makroszámok, de az első megszólalások alapján nagyjából körvonalazódik, hogy 2025-ben mennyi lehet a minimálbér összege Magyarországon. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, illetve Mészáros Melinda, a Liga vezetője szerint a szakmunkás-minimálbérnek, azaz a garantált bérminimumnak a kivezetését egy lépcsőben kellene megtenni. Ezzel már 2025. január elsejével a 266 ezer forintos minimálbér a garantált bérminimum 326 ezer forintos szintjére ugrana, az utóbbi pedig megszűnne.

Ez 22 százalékos emelést jelentene a minimálbér esetében, aminek nettója a jelenlegi 177 400 forint helyett 216 790 forint lehetne.

A Munkástanácsok vezetője szerint a munkáltatóknak lehetőségük lenne felfelé vagy lefelé is eltérni kollektív szerződések keretében, ami a mainál egy sokkal rugalmasabb rendszert vetítene előre.

A munkaadók viszont megtartanák a garantált bérminimumot. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára azt mondta, jelenleg nagyobb realitása inkább annak, hogy fokozatosan vezetik ki a 2007 óta érvényen lévő szakmunkás-minimálbért egy a mostaninál lassabb bérfejlesztési tempó mellett. Idén ugyanis a minimálbér 15, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedett.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője a Világgazdaság Bruttó című podcastjében úgy nyilatkozott: "bárhogyan nézek is az újonnan kialakítandó rendszerre, az teljesen biztos, hogy a minimálbért jelentősen, legalább 10 százalékot meghaladó mértékben kell emelni ahhoz, hogy közelíteni tudjuk a garantált bérminimumhoz" – mutatott rá a szakszervezeti vezető.

Egy ilyen forgatókönyv esetében, amelybe talán a vállalatok is belemennek, tekintve, hogy a minimálbért mindössze 230-250 ezren kapják, a minimálbér bruttó 293 260 forintra emelkedne. Ennek nettója 195 018 forint.

Az emelés mértékétől csak az nagyobb horderejű, hogy 2016 után újra van esély arra, hogy a szakszervezetek és a munkaadók többéves bérmegállapodást kössenek, ezt valamennyi fél elfogadhatónak tartja.