Budapesten a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók aránya kiegyenlített volt, a vármegyékben viszont az önálló vállalkozók voltak többségben, akik a legmagasabb részarányt (87 százalék) Békés vármegyében, a legalacsonyabbat (66 százalék) pedig Pest vármegyében képviselték – derül ki a statisztikai hivatal „Fókuszban a vármegyék – 2022. I–IV. negyedév” című kiadványából.

A nyilvántartásba vett vállalkozásokon belül a társas vállalkozások száma érdemben nem változott, az önálló vállalkozóké viszont 1,4 százalékkal csökkent a 2021. december végihez képest. A regisztrált társas vállalkozások száma Budapest, Komárom-Esztergom, Heves és Vas vármegye kivételével mindenhol emelkedett, a leginkább Nógrád vármegyében (3,6 százalékkal). Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegye kivételével az önálló vállalkozók körét csökkenés jellemezte. A legnagyobb csökkenés (-3,8 százalék) Nógrád vármegyében történt.

A vállalkozásdemográfiai folyamatokat a kata szabályainak módosítása, illetve az év második felében kedvezőtlenné váló gazdasági kilátások egyaránt befolyásolták.

A regisztrált vállalkozások legnagyobb hányadát, 23 százalékát budapesti székhellyel vették nyilvántartásba, ezt követte Pest vármegye 13 százalékos részesedéssel. A legkevesebb vállalkozás Nógrád és Tolna vármegyében volt, az országos szervezetszám mindössze 1,3, illetve 2,0 százaléka.

December végén 89 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, számuk 5,0 százalékkal fogyott az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt országosan 0,3 százalékponttal (15,6 százalékra) csökkent. A legmagasabb arány (20 százalék) Budapesten alakult ki, a legalacsonyabb (12 százalék) pedig Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Ezer lakosra országosan 190 regisztrált vállalkozás jutott. A vállalkozási kedv Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun vármegyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád vármegyében.

(KSH)